Külföldön Sikeres Magyar Művészek / interjú
2021. 08. 01.
Szabó K. István romániai magyar rendező, aki számos színházban töltött be vezetői pozíciót, többek között a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház egyik alapító tagja. Életét és munkásságát áthatja a játékért való rajongás és a folyamatos keresés. Jelenleg szabadúszó, legutóbb Litvániában és a Nemzeti Színházban rendezett.
2021. 08. 01.
Madaras Gergely hat évig vezette az Orchestre Dijon Bourgogne zenekart és a Savaria Szimfonikusokat, jelenleg pedig az Orchestre Philharmonique Royal de Liège zeneigazgatója. Emellett folyamatosan turnézik világszerte: repertoárja Bachtól a magyar kortárs zenéig minden korszak és sokféle nemzetiség zenéjét felöleli, de nem kevésbé színes vagy hosszú azoknak a zenekaroknak a listája sem, akikkel együttműködött.
2021. 06. 26.
Az egyetemi tanulmányai kezdetétől fogva aktívan kiállító alkotót több díjra jelölték már, köztük az Esterházy Art Awardra és a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra is. 2021-ben több nemzetközi kiállításon fog szerepelni, Budapesten legközelebb az ISBN könyv+galériában lesz látható egyéni kiállítása.
2021. 06. 26.
Menyhei Szabolcs, akit kollégáival közös munkájukért, a Tenet vizuális effektjeiért Oscar-díjjal is honoráltak, nem hisz a „jókor lenni jó helyen” mítoszában. Elszántságról, tudatos döntésekről és a pályakezdés nehézségeiről mesélt. Jelenleg az Industral Light & Magic-nél dolgozik, mint látványtervező - concept artist.
2021. 06. 12.
Csonka András másfél évtizede behatóan ismeri és aktívan alakítja a magyar és nemzetközi hangversenyéletet. 2006 és 2012 között a MÜPA vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, azóta pedig a Zeneakadémia programigazgatói tisztét tölti be.
2021. 06. 12.
Schwéger Zsófia Amerikában és Angliában képezte magát, jelenleg a New York-i Sapar Contemporary és a budapesti Inda Galéria egyaránt képviseli. Azt, hogy külföldön szeretne tanulni, már egészen fiatalon tudta, de a képzőművészet felé egyetemistaként fordult. Diplomája megszerzése után szinte egyből jelentős ösztöndíjakat nyert el, nagy presztízsű művészeti intézményekben állított ki, felkerült a Forbes magazin 30 Under 30 Europe listájára is. Május végétől a Cristea Roberts Gallery-ben láthatók munkái a „Just what is it...?” című csoportos kiállítás keretében.
2021. 05. 30.
Szegedi-Varga Zsuzsanna képzőművész már több mint két évtizede él Amerikában, ahol bátran osztja meg ötleteit az őt körülvevő közeggel. Azonban az alkotáshoz számára szinte elengedhetetlen egy bizonyos köztes helyzet, amit Magyarország és Amerika között ingázva tapasztal meg leginkább. Amerika-szerte, Izraelben és Európában is számos kiállítása volt már, ezekről, a pályakezdésről és a művészettel kapcsolatos jelenlegi tapasztalatairól is kérdeztük.
2021. 05. 30.
Harcsa Veronika Fonogram-díjas jazzénekes, neve az európai és az ázsiai jazz körökben is ismerősen cseng. Eddig mintegy harmincöt ország fesztiváljain és klubjaiban lépett fel, gyakran dolgozik együtt világhírű partnerekkel, a Művészetek Völgyében saját udvart vezet, szöveget ír és zenét szerez, emellett proaktivitásával nagyban hozzájárul önmaga menedzseléséhez is. Sikerének egyik titka, hogy soha nem volt hajlandó zenei kompromisszumot kötni: művészete nem a megalkuvásról, hanem az önkifejezésről szól.
2021. 05. 15.
Boldoczki Gábor Junior Prima díjas, Bartók-Pásztory-díjas és Liszt Ferenc-díjas trombitaművész. Repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed, mindig a sokszínűségre törekszik. Pályaválasztását nem kapkodta el, már a Zeneakadémia növendéke volt, amikor végleg eldöntötte: szólista szeretne lenni. Azóta neves zenekarok élén rendszeresen lép fel világhírű koncerttermekben, albumokat készít, tanít, a Junior Prima díj zsűrijének tagja. Küldetésének és felelősségének érzi a trombitarepertoár szélesítését, számos kortárs zeneszerző komponált vagy épp komponál neki ‒ de közvetetten a felnövekvő generáció számára is ‒ darabot.
2021. 05. 15.
Lakner László a magyar képzőművészet egyik emblematikus alakja, akinek munkásságában meghatározó a különböző technikák, stílusok diverzitása, egész életműve során a festőiség és a konceptualizmus dialektikus viszonyából építkezett. A hatvanas évektől kezdve résztvevője olyan jelentős nemzetközi kiállításoknak, mint a Velencei Biennálé vagy a kasseli Documenta. Itthon és külföldön egyaránt meghatározó művésszé vált, de ahogy rámutatott, jelentős különbségek rejlenek az akkori és mai pályakezdési lehetőségekben, kortársak megismerésében és saját munkásságának recepciójában.
