bezár
 

színház / kulissza

„Szerelem, anyja gyűlöletnek”: Rómeó és Júlia újratöltve
„Szerelem, anyja gyűlöletnek”: Rómeó és Júlia újratöltve
Szeptemberben jelent meg Novák Erik drámája, a Rómeó és Júlia 2. – avagy a Gyönyörök Palotája, ami belekapaszkodik a „mi lett volna, ha…” lehetőségébe, és a reneszánsz Itália legvadabb valóságába veti bele a shakespeare-i szerelmeseket. Vajon működhet egy olyan szöveg, ami egy többszáz éves hagyományba kapaszkodik – és ugyanakkor erőteljesen meg is kérdőjelezi és alá is ássa ezt a hagyományt és a benne gyökerező históriát az első látásra megszülető, örökké – vagy csak sírig – tartó szerelemről? És vajon van-e esélye ennek az örök – vagy csak sírig… – tartó szerelemnek a kegyetlen világban?
Az Acélváros tragikus bukása
Az Acélváros tragikus bukása
Egy egykor virágzó város hanyatlását egyetlen ponthoz kötik a helyiek: amikor Vályi Péter Miskolcon a kokillák közé esett, mintha átok szállt volna a városra. Ezen esemény köré rendeznek egy magánmitologikus világot Zemlényi Attila és kabai lóránt a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című városdrámában. A dráma kötetbemutatóján jártunk.
A szépséges ártatlanságból az esendő ember felé
A szépséges ártatlanságból az esendő ember felé
Rómeó és Júlia szerelmi tragédiájának története a világ színpadait járta körbe. De vajon feltettük-e valaha magunkban azt a kérdést, hogy mi történne, ha a fiatal házaspár végzete nem a mindent felülíró halál lenne? Miként folytatódna az életük?
„Rejtse inkább a Rajna mélye az aranyat”
„Rejtse inkább a Rajna mélye az aranyat”
Nemrég értek véget a budapesti Wagner-napok, melyet megelőzően a Müpa, az ELTE és a MűGond közös Ring-mesterkurzusán vettem részt. E kettő kapcsán készült az alábbi tanulmányom, melyben azt vizsgálom, hogy az összművészeti alkotásban Wagner hogyan használta fel és formálta át az egyik legfontosabb irodalmi forrását, a Völsunga sagát.
Kavalkád és csend
Kavalkád és csend
Valódi összművészeti élményben lehetett része azoknak, akik április 24-én ellátogattak a Jurányi Házba a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló Körbejárás – műfajok és terek találkozása című programra. Az öt különböző, húszperces produkcióból álló előadás huszonhárom független alkotó közreműködésével valósult meg.
Személyes színháztörténetek
Személyes színháztörténetek
Ha színháztörténetre gondolunk, legtöbbször színlapok, előadáskritikák, publicisztikák és más kordokumentumok alapján rekonstruált leírások jutnak eszünkbe – a színlapok kivételével olyan források ezek, amelyek a kívülálló, azaz a néző szemszögét követve rögzítik egy-egy intézmény, társulat, alkotó útját. A Színház a másodikon című interjúkötetben alkotók és munkatársaik legszemélyesebb élményei szövődnek ötvenévnyi színházcsinálás bonyolult hálózatává.
A tér sűrűsödése
A tér sűrűsödése
Bársony nesz inog címmel rendeztek jótékonysági estet a Pécsi Harmadik Színház megsegítésére, ahol húsz irodalmár olvasott fel, zenészek muzsikáltak közben. Az estre Aknai Péter egy személyes hangvételű szöveggel készült, az hangzott el április 11-én a színházmentő akció részeként. Most pedig a prae.hu művészeti portálon is olvasható.
A vesszőparipán nyargaló Shakespeare
A vesszőparipán nyargaló Shakespeare
Mi köze a vesszőparipának Shakespeare színházához? Mit tud tanítani a mai olvasónak Shakespeare koráról és a kor kultúrájáról, színházáról és irodalmáról egy egyszerű, mai napig szinte változatlanul létező játékszer, ami az évszázadok során magára vett sokféle különböző jelentésréteget (a hobbitól, szenvedélytől a zabolátlan nőig…)? Erről is szól Pikli Natália Shakespeare's Hobby-Horse and Early Modern Popular Culture című könyve, amely a Routledge kiadó „Studies in Performance and Early Modern Culture” sorozatában jelent meg.
Hármas önarckép
Hármas önarckép
A Bethlen Téri Színház háromnapos Vendégváró Fesztiválja idén a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadásainak adott otthont. Ez nagyon jó választásnak bizonyult, nemcsak az egyes előadások kvalitásai miatt, hanem az összkép tekintetében is: a három darab ugyanis három különböző arcát mutatta meg az egyik legmerészebb és leginkább kockázatkereső magyar színházi műhelynek.
Pillanatok a holnap magyar színházából
Pillanatok a holnap magyar színházából
Február 6-án tartották a Jurányi Házban a VI. TITÁNium pályázat prezentációs napját. A pályázatra idén meghívásos alapon a FreeSZFE hallgatóinak jelentkezését várták, akiknek a prezentációt megelőző hónapokban egy mentorprogram keretében szakmai segítséget nyújtottak a beadott színházi projektjük, előadástervük kidolgozásához. Közülük fog kikerülni a budapesti játszóhelyekkel való egyeztetés után az a három produkció, amely végül lehetőséget kap arra, hogy megvalósuljon.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés