színház / kulissza

2023. 12. 07.
Noha csütörtökön lezajlott a fesztivál zárópartija, akadt még egy pótnap is, a vasárnap, amikor a szlovén Uroš Kaurin és Vito Weis produkciója, a Hős 4.0 – Business as Usual című előadása érkezett Szabadkára, de erre sajnos nem tudtam visszajönni. Így hát a szerdai és a csütörtöki nap előadásairól tartozom még beszámolóval, ám ezt bizonyos okoknál fogva ezúttal visszafelől kezdeném.

2023. 11. 29.
A negyedik és ötödik nap három teljesen eltérő karakterű darabot kínált: egy hagyományos és biztonságos keretek között maradó életrajzi játékot, egy minden hagyományos és biztonságos keretet érvénytelenítő produkciót, és egy egyetemista csapat előadását, amely a saját biztonságos kereteinek a határait igyekezett kitapogatni.

2023. 11. 27.
Tavaly óta történtek ugyan változások, de jobbára a folytonosság jegyében: Urbán András távozott a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház éléről, és az Újvidéki Színházat vezeti, míg a szabadkai színház igazgatója a társulat tagja, Mészáros Gábor lett. A Desiré Fesztivált továbbra is Urbán irányítja, és az első szabadkai napon is az ő premierje volt látható.

2023. 11. 23.
Zemlényi Attila – kabai lóránt szerzőpáros drámakötete, a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című könyv a Prae Kiadó gondozásában jelent meg idén szeptemberben. Néhány héttel később a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta az e szöveg alapján létrejött előadást, Fandl Ferenc rendezésében.

2023. 11. 16.
Autobiografikus elemeket is felmutató színházi estjén Horváth Florencia a Három hollóban kísérletet tesz arra, hogy hogyan lehet a veszteségből a művészet által teremteni, azt feldolgozva, hogy gyerekként elveszítette az édesanyját.

2023. 11. 02.
Grecsó Krisztián a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja. Sokszínű történetmesélő. Énekel, zenél, önálló estje van. Alanyi író és közéleti szereplő. Radikális őszinteségére oda kell figyelni.
A pilisvörösvári könyvtár közelében egy kerthelyiségben ülünk le, és kezdünk el beszélgetni. Ami elsőre szembetűnik, az a jelenléte és a figyelme. Ahogy képes egy pillanat alatt belemélyedni egy beszélgetésbe. Mindezt teszi a lehető legtermészetesebben, bizalommal felém, akit két perce ismert meg, és bizalommal a világ felé, hogy érdemes őszintén beszélni, illetve csak úgy érdemes. In medias res benne vagyunk a sűrűjében, és közben elbűvöl az a könnyedség, életigenlés, derű, ahogy még a nehéz helyzetekben is képes rátekinteni a világra.

2023. 10. 31.
Archiválható-e a színház szaga? Ki volt Pók Ödön? Mi az a divatszínház? Mit lehet tudni Travaglia 18. századi vázlatkönyvéről? Shaw hogyan viszonyult Shakespeare-hez? Csak néhány hívószó az ELTE-BTK-n rendezett színháztudományi konferencián előadott témákból.

2023. 10. 16.
Szeptemberben jelent meg Novák Erik drámája, a Rómeó és Júlia 2. – avagy a Gyönyörök Palotája, ami belekapaszkodik a „mi lett volna, ha…” lehetőségébe, és a reneszánsz Itália legvadabb valóságába veti bele a shakespeare-i szerelmeseket. Vajon működhet egy olyan szöveg, ami egy többszáz éves hagyományba kapaszkodik – és ugyanakkor erőteljesen meg is kérdőjelezi és alá is ássa ezt a hagyományt és a benne gyökerező históriát az első látásra megszülető, örökké – vagy csak sírig – tartó szerelemről? És vajon van-e esélye ennek az örök – vagy csak sírig… – tartó szerelemnek a kegyetlen világban?

2023. 10. 06.
Egy egykor virágzó város hanyatlását egyetlen ponthoz kötik a helyiek: amikor Vályi Péter Miskolcon a kokillák közé esett, mintha átok szállt volna a városra. Ezen esemény köré rendeznek egy magánmitologikus világot Zemlényi Attila és kabai lóránt a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című városdrámában. A dráma kötetbemutatóján jártunk.

2023. 09. 23.
Rómeó és Júlia szerelmi tragédiájának története a világ színpadait járta körbe. De vajon feltettük-e valaha magunkban azt a kérdést, hogy mi történne, ha a fiatal házaspár végzete nem a mindent felülíró halál lenne? Miként folytatódna az életük?