gyerek
2008. 08. 25.
Gyerekthriller a katlanban
Kathryn Lasky: A katlan titka
A magyar Harry Potter-köteteket is jegyző Animus már számos nyugaton népszerű gyerek- és ifjúsági regényfolyammal gazdagította a hazai könyvesboltok kínálatát. Az Amerikában a tizenötödik (!) köteténél tartó "bagolykalandok", vagyis Kathryn Lasky Ga-Húl őrzői című könyvsorozatának első kötete tavasztól már magyarul is olvasható.
A magyar olvasók előtt Kathryn Lasky neve kevéssé ismert. Az amerikai írónő 1944-ben született Indianapolisban, jelenleg Bostonban él férjével, két felnőtt lánya van. Rendkívül termékeny írónő: több mint fél tucat könyvsorozat és több tíz gyerek-, ifjúsági és felnőttkönyv szerzője. A picture booktól a naplóig számos műfajban kipróbálta már magát. Ugyan jelentősebb elismerésben még nem részesült, a grafománnak tűnő írónő hazájában meglehetősen népszerű - ezt bizonyíthatja az is, hogy a Ga-Húl őrzőinek első három könyvéből készített adaptáció a Warner Brothers animációs filmjeként fog megjelenni várhatóan 2009-2010 telén.
Valószínűleg a közelgő bemutató is az oka annak, hogy itthon is elkezdték kiadni ezt a sorozatot, reménykedve a sikerben. Ugyan a Ga-Húl őrzőit kezdetben Lasky nem sorozatnak szánta, azonban amerikai kiadójával, a Scholastic-kal mégis egy hatkötetes sorozatban állapodtak meg, végül ez tizenöt kötetre bővült. A kiadó láthatóan szeretne felépíteni egy jól megjegyezhető imidzset az írónőnek és baglyos történeteinek, ráadásul globális piacban gondolkodva: a magyar kiadás hajszálra pontosan úgy néz ki, mint az amerikai. Az Animusra ez a fajta profizmus azonban már jóval kevésbé jellemző: a hátsó borító szerkesztői ajánlásának rögtön az első sorában az olvasható, hogy "Sören a hóbaglyok által lakott Tyto királyságában született." A katlan titka szövege alapján viszont Tyto a gyöngybaglyok hazája, és Sören is gyöngybagoly… Kínos, hogy a jelek szerint a szerkesztőt és a kiadót nem érdekelte különösebben a kötet, legalábbis nem annyira, hogy odafigyeljenek arra, egyáltalán micsoda a könyv főszereplője.
A kötet akár bővítheti is ismereteinket a baglyokról: a különböző fajok jellegzetességei mellett a baglyok mindennapjaiba nyújt betekintést - valahogy muszáj érdekfeszítővé tenni a történetet a Harry Potteren valamilyen formában valószínűleg már átesett gyerekolvasóknak. Lasky Harry Pottere Sören, a gyöngybagoly. Sören alighogy kibújik a tojásból, már szörnyű kalandokba keveredik: de egyáltalán hogyan írhatjuk le a "szörnyű" szót egy bagollyal kapcsolatban? Kissé valóban nevetséges, ahogy a sötét indulatok, erőszak, őrület keveredik a "cuki" állatok mindennapjaival. Amíg Sören szülei pocokra vadásznak, "gonosz" bátyja, Tukk kilöki őt a családi fészekből. Ezzel elkezdődik az izgalmas kalandok (ezek legalább már tényelg azok!) sora: Sörent elrabolják a Szent Ególiusz nevű katlan szintén nagyon-nagyon gonosz baglyai, hogy egyedi kiképzési módszereikkel a katlan bagolytársadalmának tagjává képezzék. Részévé annak a hadseregnek, amellyel átveszik majd a hatalmat a bagolyvilág felett. Talán itt már érthető, hogy az írónő sok ezer oldalnyi, gyorsan gyarapodó életművét a kritikusok miért nem értékelik igazán.
Sörennek - rátermettségének, gyors észjárásának, na és persze az igaz barátoknak és a hősies, önfeláldozó felnőtt baglyoknak köszönhetően - sikerül megszöknie. Hazatér, de a valamikori bagolyparadicsom helyén csak feldúlt otthonát találja. Barátaival elhatározza, hogy felkeresik a legendákból ismert Ga-Húl Fát, ahol talán még létezik a hős baglyok rendje, akik segíthetnek megállítani a Gonoszt. A történet rövid ismertetőjéből is látható, hogy az állatokról szóló klasszikus gyerek- és ifjúsági történetek nagy részével ellentétben itt nincsenek emberszereplők, csak baglyokkal találkozhatunk (illetve ezek táplálékaival és néhány kisebb állattal). A katlan titka a fantasyk világát idézi: bagoly királyságoknak kell szembenéznie az ellenük szervezkedő, diktatorikus felépítésű bagolyszervezetttel, a Szent Ególiusszal. (A fantasyvel való rokonságot erősíti az erre a műfajra különesen jellemző térkép is: A katlan titka elején található térkép a kitalált bagolyvilágot ábrázolja - igaz, a fantasyknél jóval vázlatosabban.)
Bambival, Vukkal és Lassie-vel ellentétben ebben az "állattörténetben" inkább az idősebbeknek szóló Harry Potterekre jellemző megoldásokkal találkozunk. A nem ritkán a szereplők erőszakos halálával végződő epizódokba az írónő szívesen sűrít egy kis szenzációt is: kémtörténetet, testvérgyilkosságot, céltalannak tűnő erőszakot és egy diktatorikus társadalom rajzát. Igaz, a Bambi és a Vuk világa sem teljesen idilli, de azokban a kötetekben azért talán mégsem érezni a borzongató erőszakot. A katlan titka esetében sokszor úgy tűnhet, egy izgalmas, néhol könnyes-szomorú, gyerekeknek íródott thrillert forgatunk, amit csak az különböztet meg például a felnőtteknek szóló antiutopikus, pesszimista sci-fiktől vagy véres fantasyktől, hogy itt baglyok küzdenek baglyokkal (mesterséges fegyverekkel, pl. műkarmokkal!).
A katlan titkában nem csak a bagolyvilág és a különböző királyságok felépítése, hanem a szereplő állatok karakterei is részletesen kidolgozottak. Az egyes figurák személyisége is árnyalt, nincsenek minden szempontból tökéletes szereplők, "abszolút hősök". Sören - számos jó tulajdonsága ellenére - néhol kicsit butuskának és hisztisnek tűnik. Barátja, Gülfi, a tündérbaglyocska éleseszű, de az érzelmein nehezen tud csak uralkodni. Hortenzia, a foltos bagoly annak ellenére, hogy repülésképtelen, igazi hőstetteket hajt végre, stb. Valamennyi szereplő kiegészíti egymást, ezzel példázva azt (a nagyrészt kiskamasz olvasóknak), hogy ha egyedül kilátástalannak tűnik is a helyzet, csapatban minden sikerülhet. Nagy erénye a könyvnek, hogy a különböző tulajdonságokat nem csoportosítja: nincsenek csak "jó" és csak "rossz" személyiségjegyek. Inkább csak a kitűzött célokban és az ezek eléréséhez szükséges eszközökben tesz különbséget. A Szent Ególiusz baglyainak célja, hogy szárnyaik alatt egységesítsék a bagolykirályságokat a maguk elképzelelései szerint, ha kell, erőszakkal is. Sörenék ezzel szemben a régi, megszokott, békés életüket akarják, legfőbb fegyverük a gondolkodás és a bajtársiasság. Természetesen lehet sejteni, melyik oldal fog győzni, de a kiszámítható történet és a direkt pedagógiai szándék ellenére a fordulatos, és sokszor a gyerek- és ifjúsági irodalomtól szokatlan cselekmény érdekessé teheti a szöveget a felnőtt olvasók számára is.
A szöveget magyarra Torma Péter fordította. A fordítás jól sikerült: gördülékenyek a mondatok, könnyű követni a szöveget és a tulajdonneveket is ötletesen, de az eredetihez hűen ültette át Torma Péter. A verses bagolydal-betétek erőltetettek és suták, de ez nem a fordító hibája. A katlan titka szövegének legnagyobb gyengéi ezek a "versek". Szinte minden második fejezetben van egy-egy vers, amit a baglyok énekelnek. Különösen azokban a fejezetekben találkozhatni sűrűn velük, melyek a Szent Ególiuszban játszódnak. Ezek a versek leginkább a mozgalmi dalokra emlékeztetik az olvasót: funkciójuk is a munkára serkentés és a Szent Ególiusz szellemének belenevelése a baglyokba. Valamint formájukban a gyerekverseket, mondókákat idézik, tartalmukban azonban ("Csett a neved? / Csatt a neved? / Szerintem meg félre veled! / Kihúzom én most a beled!") valami egészen mást, furcsa összhatást adva. A történet egyébként nem lenne rossz, sőt kifejezetten szórakoztató, de a koncepcióját talán kicsit jobban át kellett volna gondolni.
Kathryn Lasky: A katlan titka, Animus Kiadó, 2008, 224 old., 1890 Ft.
Valószínűleg a közelgő bemutató is az oka annak, hogy itthon is elkezdték kiadni ezt a sorozatot, reménykedve a sikerben. Ugyan a Ga-Húl őrzőit kezdetben Lasky nem sorozatnak szánta, azonban amerikai kiadójával, a Scholastic-kal mégis egy hatkötetes sorozatban állapodtak meg, végül ez tizenöt kötetre bővült. A kiadó láthatóan szeretne felépíteni egy jól megjegyezhető imidzset az írónőnek és baglyos történeteinek, ráadásul globális piacban gondolkodva: a magyar kiadás hajszálra pontosan úgy néz ki, mint az amerikai. Az Animusra ez a fajta profizmus azonban már jóval kevésbé jellemző: a hátsó borító szerkesztői ajánlásának rögtön az első sorában az olvasható, hogy "Sören a hóbaglyok által lakott Tyto királyságában született." A katlan titka szövege alapján viszont Tyto a gyöngybaglyok hazája, és Sören is gyöngybagoly… Kínos, hogy a jelek szerint a szerkesztőt és a kiadót nem érdekelte különösebben a kötet, legalábbis nem annyira, hogy odafigyeljenek arra, egyáltalán micsoda a könyv főszereplője.
Hóbagoly és gyöngybagoly
A kötet akár bővítheti is ismereteinket a baglyokról: a különböző fajok jellegzetességei mellett a baglyok mindennapjaiba nyújt betekintést - valahogy muszáj érdekfeszítővé tenni a történetet a Harry Potteren valamilyen formában valószínűleg már átesett gyerekolvasóknak. Lasky Harry Pottere Sören, a gyöngybagoly. Sören alighogy kibújik a tojásból, már szörnyű kalandokba keveredik: de egyáltalán hogyan írhatjuk le a "szörnyű" szót egy bagollyal kapcsolatban? Kissé valóban nevetséges, ahogy a sötét indulatok, erőszak, őrület keveredik a "cuki" állatok mindennapjaival. Amíg Sören szülei pocokra vadásznak, "gonosz" bátyja, Tukk kilöki őt a családi fészekből. Ezzel elkezdődik az izgalmas kalandok (ezek legalább már tényelg azok!) sora: Sörent elrabolják a Szent Ególiusz nevű katlan szintén nagyon-nagyon gonosz baglyai, hogy egyedi kiképzési módszereikkel a katlan bagolytársadalmának tagjává képezzék. Részévé annak a hadseregnek, amellyel átveszik majd a hatalmat a bagolyvilág felett. Talán itt már érthető, hogy az írónő sok ezer oldalnyi, gyorsan gyarapodó életművét a kritikusok miért nem értékelik igazán.
Sörennek - rátermettségének, gyors észjárásának, na és persze az igaz barátoknak és a hősies, önfeláldozó felnőtt baglyoknak köszönhetően - sikerül megszöknie. Hazatér, de a valamikori bagolyparadicsom helyén csak feldúlt otthonát találja. Barátaival elhatározza, hogy felkeresik a legendákból ismert Ga-Húl Fát, ahol talán még létezik a hős baglyok rendje, akik segíthetnek megállítani a Gonoszt. A történet rövid ismertetőjéből is látható, hogy az állatokról szóló klasszikus gyerek- és ifjúsági történetek nagy részével ellentétben itt nincsenek emberszereplők, csak baglyokkal találkozhatunk (illetve ezek táplálékaival és néhány kisebb állattal). A katlan titka a fantasyk világát idézi: bagoly királyságoknak kell szembenéznie az ellenük szervezkedő, diktatorikus felépítésű bagolyszervezetttel, a Szent Ególiusszal. (A fantasyvel való rokonságot erősíti az erre a műfajra különesen jellemző térkép is: A katlan titka elején található térkép a kitalált bagolyvilágot ábrázolja - igaz, a fantasyknél jóval vázlatosabban.)
Bambival, Vukkal és Lassie-vel ellentétben ebben az "állattörténetben" inkább az idősebbeknek szóló Harry Potterekre jellemző megoldásokkal találkozunk. A nem ritkán a szereplők erőszakos halálával végződő epizódokba az írónő szívesen sűrít egy kis szenzációt is: kémtörténetet, testvérgyilkosságot, céltalannak tűnő erőszakot és egy diktatorikus társadalom rajzát. Igaz, a Bambi és a Vuk világa sem teljesen idilli, de azokban a kötetekben azért talán mégsem érezni a borzongató erőszakot. A katlan titka esetében sokszor úgy tűnhet, egy izgalmas, néhol könnyes-szomorú, gyerekeknek íródott thrillert forgatunk, amit csak az különböztet meg például a felnőtteknek szóló antiutopikus, pesszimista sci-fiktől vagy véres fantasyktől, hogy itt baglyok küzdenek baglyokkal (mesterséges fegyverekkel, pl. műkarmokkal!).
A katlan titkában nem csak a bagolyvilág és a különböző királyságok felépítése, hanem a szereplő állatok karakterei is részletesen kidolgozottak. Az egyes figurák személyisége is árnyalt, nincsenek minden szempontból tökéletes szereplők, "abszolút hősök". Sören - számos jó tulajdonsága ellenére - néhol kicsit butuskának és hisztisnek tűnik. Barátja, Gülfi, a tündérbaglyocska éleseszű, de az érzelmein nehezen tud csak uralkodni. Hortenzia, a foltos bagoly annak ellenére, hogy repülésképtelen, igazi hőstetteket hajt végre, stb. Valamennyi szereplő kiegészíti egymást, ezzel példázva azt (a nagyrészt kiskamasz olvasóknak), hogy ha egyedül kilátástalannak tűnik is a helyzet, csapatban minden sikerülhet. Nagy erénye a könyvnek, hogy a különböző tulajdonságokat nem csoportosítja: nincsenek csak "jó" és csak "rossz" személyiségjegyek. Inkább csak a kitűzött célokban és az ezek eléréséhez szükséges eszközökben tesz különbséget. A Szent Ególiusz baglyainak célja, hogy szárnyaik alatt egységesítsék a bagolykirályságokat a maguk elképzelelései szerint, ha kell, erőszakkal is. Sörenék ezzel szemben a régi, megszokott, békés életüket akarják, legfőbb fegyverük a gondolkodás és a bajtársiasság. Természetesen lehet sejteni, melyik oldal fog győzni, de a kiszámítható történet és a direkt pedagógiai szándék ellenére a fordulatos, és sokszor a gyerek- és ifjúsági irodalomtól szokatlan cselekmény érdekessé teheti a szöveget a felnőtt olvasók számára is.
A katlan titka - The Capture
A szöveget magyarra Torma Péter fordította. A fordítás jól sikerült: gördülékenyek a mondatok, könnyű követni a szöveget és a tulajdonneveket is ötletesen, de az eredetihez hűen ültette át Torma Péter. A verses bagolydal-betétek erőltetettek és suták, de ez nem a fordító hibája. A katlan titka szövegének legnagyobb gyengéi ezek a "versek". Szinte minden második fejezetben van egy-egy vers, amit a baglyok énekelnek. Különösen azokban a fejezetekben találkozhatni sűrűn velük, melyek a Szent Ególiuszban játszódnak. Ezek a versek leginkább a mozgalmi dalokra emlékeztetik az olvasót: funkciójuk is a munkára serkentés és a Szent Ególiusz szellemének belenevelése a baglyokba. Valamint formájukban a gyerekverseket, mondókákat idézik, tartalmukban azonban ("Csett a neved? / Csatt a neved? / Szerintem meg félre veled! / Kihúzom én most a beled!") valami egészen mást, furcsa összhatást adva. A történet egyébként nem lenne rossz, sőt kifejezetten szórakoztató, de a koncepcióját talán kicsit jobban át kellett volna gondolni.
Kathryn Lasky: A katlan titka, Animus Kiadó, 2008, 224 old., 1890 Ft.
Szerzők
-- Varga Betti --
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
színház
Interjú Balogh Rodrigóval, az Independent Theater Hungary művészeti vezetőjével
irodalom
Kulcsár Szabó Ernő laudációja Bodor Ádám Hummel & Prae Irodalmi Díjához
színház
Tarnóczi Jakab Rekviem című darabja a Katona József Színázban
