A 2005-ben indított, ötévente jelentkező kiadvány fontos elemét képezi a magyar nyelvstratégiai tevékenységeknek. A jórészt tanulmányokat, esszéket, szójegyzékeket és különböző dokumentumokat tartalmazó tanulmánykötet áttekinti nyelvünk mai állapotát annak hangzásvilágától kezdve egészen a digitalizáció hatásáig – közölte a Petőfi Kulturális Ügynökség az MTI-vel.

A mintegy háromszáz oldalas kötet számos témán keresztül igyekszik pillanatfelvételt készíteni a magyar nyelvvel kapcsolatos történésekről. Terítékre kerül a rovásírás, a kiejtés helyzete napjainkban, a nyelvhasználat a Facebookon, a koronavírus-járvány idején létrejött szállóigék és a politikai gyűlöletbeszéd, valamint megtalálhatók benne a 2016 és 2020 közötti időszak legfontosabb új szavai és kifejezései is.A kiadvány különlegessége, hogy kitekint Magyarország határain túlra, így az olvasó Kárpát-medencei körképet is kap nyelvünk helyzetéről. A szerzők budapesti, egri, nyíregyházi, ungvári, adai, újvidéki, kassai és kézdivásárhelyi nyelvészek. „A kötet összefoglalja az elmúlt öt év legfontosabb nyelvi-kulturális eseményeit, a kutatócsoport pedig javaslatot tesz a magyar nyelvvel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati teendőkre” – idézi a közlemény Balázs Géza professzor szerkesztő szavait.

A könyv az Anyanyelvi Konferencia (ma: Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága), a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) és a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyének összefogásával valósult meg. A pénteki könyvbemutatón debütált a Kazinczy Műhely új műsora, az Élő magyaróra. A tervek szerint havi rendszerességgel jelentkező online videósorozat az irodalom és anyanyelv aktuális kérdéseit, problémáit dolgozza fel. A műsor ismeretterjesztő jellegénél fogva nemcsak a magyartanároknak, hanem a nyelv iránt érdeklődőknek is érdekes tartalom az online térben. Az adások az Élő magyaróra weboldalán és Youtube csatornáján is megtekinthetők.

A négyzetes kép forrása: kultúra.hu
Fotó: Bach Máté