bezár
 

art&design

2014. 05. 16.
Önerőből, mi másból
Interjú Bayer Antallal és Szép Eszterrel a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Önerőből, mi másból Idén is megrendezi a Magyar Képregény Szövetség a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált. A jubileumi eseményen sok külföldi és még több hazai képregényessel lehet majd találkozni, alkotás közben nagyokat nézni, sőt, akár együtt művészkedhetünk is velük, miközben a hazai képregényes piac legjava is képviselteti magát. Bayer Antalt és Szép Esztert kérdeztük a fesztivál programjáról, a szervezés részleteiről, és várakozásaikról a hajrában...
PRAE.HU: Hányadik fesztiválszervezésetek is az idei, és hogyan indult ez az egész fesztiválozás nálatok?

Bayer Antal: 10-ből a 10., kereken. Az 1. Magyar Képregényfesztivál (ahogy eredetileg hívtuk) ötlete az MKSZ alakuló ülésén merült fel, az egyik – ma már nem tag – kiadótárs vetette fel. Az első fesztivál valami egészen hihetetlenül erős közös élmény volt minden résztvevőnek – kiadóknak, alkotóknak, rajongóknak egyaránt –, akkoriban nagyon ki volt erre éhezve mindenki. Aztán hamar megszokták, megszoktuk, hogy "van", és így mindig valami nagyszerűnek kell(ene) lennie.

Szép Eszter: Első. Belerángatódtam, azt hiszem. Az utóbbi időben képregénykritikákat írtam/írok a Kilencedik.hu-ra és a Nokredit.hu-ra, meg a Képregény Blogra is, így kerültem az Alfabéta-díj zsűrijébe. Közben akartam szervezni egy közös rajzolást a magyar képregényeseknek, aztán jött hozzá még ez-az. Így most már a fesztiválnál tartunk. Ezután minimum háromnapos vigadalmat szeretnék rendezni...
 


PRAE.HU: Miben különbözik az idei fesztivál a többitől, van-e valami különlegessége, és miben tartja a már jól megszokott formát?


BA: Hát a tizedik, az mégis csak a tizedik, ennek azért meg kell adni a módját. Úgy érzem, az év elején kialakított új szervezeti forma segít átlendülni az elmúlt pár év nehézségein, és az, hogy ezúttal a Képes Kiadó vállalta magára a szervezés logisztikai és technikai vetületeit, lehetőséget biztosít nekünk arra, hogy a képregényekre és alkotóikra koncentráljunk. Különlegesség még, hogy visszatérünk a Dürer-kertbe, ahol három éve volt már egy remek hangulatú fesztivál. A szokott forma pedig, amit muszáj hoznunk, főleg abból áll, hogy egy képregényfesztiválnak vannak kötelező elemei, a teljes hazai választék bemutatása, a kedvezményes vásár, a dedikálások, az előadások, a vendégek, a találkozások és így tovább.

PRAE.HU: Miért a franciákra helyeztétek most a hangsúlyt, és hogyan dőlt el, kik legyenek még a fesztivál vendégei?

BA: Pár évvel ezelőtt alakult ki a gyakorlat, hogy mindig más országot helyezünk a középpontba, kezdve Hollandiával, majd Lengyelországgal. Tavaly a tervezett olasz jelenlét nem sikerült olyan hangsúlyosra, mint szerettük volna, de fátylat rá. Az idei fesztivál tekintetében már közel egy éve elkezdődtek a tárgyalások a budapesti Francia Intézettel, amely lelkesen támogat minket, és minden tőle telhetőt megad. Hogy miért pont a franciák? Mert a tizedik, jubileumi fesztiválra úgy gondoltuk, hogy illik Európa legnagyobb képregényes kultúráját meghívni.

Ami a többi vendéget illeti, az ő meghívásuk eléggé spontán alakult. Vagy valamelyik kiadó jelezte, hogy szeretne egy szerzőt elhozni, vagy a partnereinktől jött a megkeresés, akikkel már évek óta remek viszonyt ápolunk. Jó példa erre Lengyelország, egészen pontosan a nagy hagyományokkal rendelkező Lódzi Nemzetközi Képregényfesztivál szervezőcsapata, amely a két évvel ezelőtti "fővendégség" után tavaly is, idén is delegált alkotókat a mi fesztiválunkra, és rendszeresen hívnak meg magyar alkotókat is Lódzba.
Budapesti Nemzetközi KépregényfesztiválPRAE.HU: Hogyan működik az esemény gyakorlati szervezése? Hiszen azzal majd mindannyian tisztában vagyunk, hogy támogatás nem jut erre a művészeti ágra...

BA: Önerőből, mi másból... Szerencsére az utóbbi hónapokban több új taggal bővült a szervezőgárda, sikerült jól kiosztani a részfeladatokat, mindenki végzi a dolgát. Ami a "piszkos anyagiakat" illeti, a belépti díjnak és a kiadói standáraknak kell fedezniük a szervezési költségeket, ami minden évben egy izgalmas dolog, bár lekopogom, hogy valószínűleg a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is megússzuk a ráfizetést. Az a kevés támogató, aki van, nem készpénzzel járul hozzá a szervezési költségekhez, hanem vállalja például egy alkotó utaztatását vagy egy vetítendő film jogdíját. Fontos azt is elmondani, hogy egyikünk sem főállású szervező, mindannyian a szabadidőnk terhére dolgozunk a fesztiválon, és mivel ebből kifolyólag a személyes találkozókat sem könnyű összehangolni, az e-mail a legjobb barátunk – bár ennek nem mindenki örül egyformán...

SzE: Az én feladatom a magyar alkotókkal kapcsolatos programok összefogása, ami a gyakorlatban egyelőre valóban leginkább e-mailezést jelent. Sokféle előadás lesz, szuperhősös, nosztalgiázós, új generációs (Epicline) és alternatív (Az Úr Nyolcadik Kerülete), szóval remélem, hogy mindenki talál majd kedvére valót. Illetve, aminek még nagyon örülök, hogy igen sok magyar képregényes fog a fesztivál ideje alatt rajzolni önmaga és a látogatók szórakoztatására a Művészsimogatóban. Őket nyugodtan lehet zargatni. 
 

PRAE.HU: Hogy jött a Művészsimogató ötlete, ami nagyon jól hangzik, de mit is takar tulajdonképpen?
 
SzE: A Művészsimogatónak nagyon sok célja van. Egyrészt remek alkalom arra, hogy a képregényolvasók – a fanatikusok és a tágabb közönség egyaránt – megismerjék az alkotókat. 18-án huszonkét magyar rajzolóval lehet majd beszélgetni vagy dedikációt kérni régi és új képregényeikbe. Vannak köztük olyan rajzolók, akik inkább grafikusnak tartják magukat, vannak, akik inkább a képregényes szubkultúrában publikálnak, és vannak, akiket felkarolt egy-egy kiadó. Érdemes rákeresni a nevekre a neten. 

A Művészsimogató másik célja a közös alkotás, az interakció a művészek között. Ezzel függ össze a harmadik cél: sikerült megszervezni, hogy a Műút irodalmi folyóirat, mely egyébként rendszeresen közöl képregényeket, kiadjon egy válogatást az aznap rajzolt képregényekből. Szeretném közelebb hozni egymáshoz az irodalmi közeget és a képregényes szubkultúrát. Ennek fényében egy másik irodalmibb program is lesz a fesztiválon, 14 órakor Pál Dániel Levente költő és Lakatos István író, rajzoló beszél majd közös projektjéről, Az Úr Nyolcadik Kerülete című képregényről. 
 
A képregénynek nagyon sok arca van, és pont ez a különlegessége. A Marvel és a szuperhősök, a populáris kultúra jelenléte mellett ugyanolyan fontos, hogy a képregény művészi kifejezésformáknak is helyet adjon, vagy annak eszköze legyen.

PRAE.HU: A fesztiválon az Alfabéta-díj átadására is sor kerül, hogyan kerültek be a képregények a válogatott anyagba és hogyan történt a zsűrizés?

BA: Az Alfabéta-díjjal kapcsolatos alapprobléma a piaci sajátosságokból fakad, nevezetesen abból, hogy nagyon kevés olyan hazai képregény jelenik meg, amely széles körben ismertté válik. Részben a hagyományokból fakadóan, részben az anyagi lehetőségek hiányában az újdonságok nagyobb része nem is önálló kiadványokban, hanem sajtótermékekben és antológiákban jelenik meg, sőt egyre több az olyan képregény, amely csak a neten érhető el, és alkotóik nem is különösebben erőltetik a nyomtatásbeli megjelenést. Mindezekből kifolyólag nincs olyan ember, aki egymaga követni tudná az összes megjelenést, ezért vezettük be a kétszintű előkészítést. Ennek az első fázisa a nevezés – bárki megküldheti, hogy mely képregényt javasolja, legyen az saját műve, vagy valami, amit valahol olvasott, és megtetszett neki. A lista lezárása után egy öttagú állandó, kritikusokból álló zsűri – amelynek kettőnkön kívül Szabó Zoltán Ádám, Farkas Dávid és Lénárd László a tagja – kategóriánként kiválaszt 5-5 művet. Ezeket aztán elkérjük elektronikus formában a kiadóiktól vagy az alkotóiktól, és mind az öten meghívunk két-két plusz tagot a zsűribe. Ez a 15 fős zsűri egy hónap alatt mindent elolvas, majd szavaz, az eredményt a fesztiválon hirdetjük ki.

SzE: Szerintem a zsűrizés legérdekesebb része az előzsűrizés, ami természetesen szintén e-mailben zajlik, hiszen nem mindenki él közülünk Budapesten. Mennek az érvek és ellenérvek, hogy kit és miért kellene mindenképpen jelölni. Nagyon érdekes és tanulságos, hogy kinek milyen szempontjai vannak, emellett nehéz öt képregényre és öt képnovellára leszűkíteni a mezőnyt.
Budapesti Nemzetközi KépregényfesztiválPRAE.HU: Mit vártok a 10. fesztiváltól?

BA: Remek kérdés, bár inkább úgy válaszolok rá, hogy mit remélek tőle. Kicsit messziről indítva: pár évvel ezelőtt a gazdasági válság megtörte a képregénykiadás éppen csak kialakuló lendületét, amiből kifolyólag csökkent az újdonságok száma, ez pedig érezhetően hatott a rendezvények látogatottságára is. Remélem, hogy a kifejezetten a fesztiválra készülő kiadványok – az elmúlt egy-két évben ismét erőre kapott, az újságos forgalmazást megújító fősodorbeli címekkel együtt, amelyekből szintén lesznek mostanra időzített újdonságok – újra felkeltik azoknak az érdeklődését is, akik nem a feketeöves rajongói törzsközönséghez tartoznak. Általában is abban reménykedem, hogy a Kingpin jól működő sorozatai, amelyekhez most a Batman kéthavilap is csatlakozik, a gyökeret ereszteni látszó EpicLine havilap és a megbízhatóan megjelenő Walking Dead- és Lucky Luke-sorozatok mellett a szerzői (jellegű) szcéna kiadványai meg tudnak hódítani újabb érdeklődőket, és hosszabb időre stabilizálódni tud Magyarországon a képregénykultúra.

SzE: Remélem, hogy sokan eljönnek, és ez a fesztivál is egy lépés lesz afelé, hogy a képregény ne csak a feketeöves rajongók és gyűjtők elfoglaltsága legyen.

PRAE.HU: Személy szerint mit vártok legjobban az eseményen, melyik programot, melyik kiadványt?

BA: Nagyon kíváncsi vagyok az Art Comix pályázat eredményére. Ez egy teljesen új kezdeményezés, a tét egy 40-120 oldalas képregény megjelentetése a jövő évi fesztiválra, partnerünk, a Libri Kiadó gondozásában. Minden várakozásunkat meghaladva 37 pályamű érkezett be, ezek közül az öt legjobbnak, legérdekesebbnek ítélt mellett fog érvelni az alkotója a fesztiválon. Ami a kiadványokat illeti, mivel a legtöbb újdonságnak én vagyok a szerkesztője, sok meglepetés nem érhet. Az volt a cél, hogy valamennyi külföldi vendégtől lehessen kapni képregényt, illetve még ezt is túlteljesítettünk, mert a francia Boulet Jegyzetfüzetén, a svájci Hélène Becquelin Angry Mumján, az olasz Claudio Chiaverotti Dylan Dog-különszámán és a lengyel Sztybor-Nowacki páros szöveg nélküli, Options című gyűjteményén túl még egy Pif és Herkules füzet is megjelenik, ezeket mind tudom ajánlani, ahogy Zórád Ernő Rejtő-adaptációját, a Néma Revolverek Városát és a legújabb, zseniális Lucky Luke-epizódot, a Pesti Könyv gondozásában megjelenő A fejvadászt is. De azért örülök az új Batmannek is, és jónak ígérkezik a 5 Panels két újdonsága, a Főzős képregények és a Killer Kaller.

SzE: Eddig a svájci Hélène Becquelin-t vártam, mert a) nő és b) önéletrajzi képregényeket ír, én meg ehhez nagyon közel álló témából doktorálok. Mellette még a Művészsimogatót várom leginkább, kíváncsi vagyok, hogy fog elsülni a közösségi rajzolósdi; milyen kapcsolódások lesznek a rajzolók között, milyen arányban mernek majd odamenni hozzájuk beszélgetni vagy rajzot kérni az érdeklődők. Olyan ez, mint egy kulturális-szociológiai kísérlet. A kiadványok közül a Killer Kallert várom leginkább. Kell indoklás? Azt hiszem ahol a KoskaPádár duó csillan-villan, ott mindig csurran-cseppen valami jóság.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- szekeres niki --


További írások a rovatból

art&design

Szörnyek, emberi ruhában Szörnyek, emberi ruhában
A Bestiárium című kiállításról a Rugógyár Galériában
art&design

Védtelen belsőnk humoreszkjei Védtelen belsőnk humoreszkjei
Fensterblick - Michael Fanta és Király Gábor kiállítása az Osztrák Kulturális Fórumban
art&design

Harsány mélymerülés Harsány mélymerülés
Tót Endre: Layout festmények 1988-1991
art&design

Velünk élő hagyományok Velünk élő hagyományok
Korniss Péter Változások című kiállítása Kolozsváron

Más művészeti ágakról

gyerek

Premier: MIT – Az ember tragédiája rövidítve
November 13-án a TRIP hajón
színház

Drágám, megjöttek a perverzek! Drágám, megjöttek a perverzek!
Többszörös orgazmus a Budapesti Anarchista Színház előadásában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés