bezár
 

irodalom

Félig búcsúzni
Félig búcsúzni
Az a szép az irodalomban, hogy rajta keresztül az elmúlást is lehet ünnepelni. A FÉL 14 év aktív – részint print formában, később online megvalósuló – működés és egy év hallgatás után befejezte tevékenységét, mely számos fiatal szerzőt segített pályája indulásában publikációs lehetőségek és szakmai tapasztalatok biztosításával. Ennek apropóján került megrendezésre a FÉL búcsúestje március 6-án a Három Holló pincéjében, amely egy egészestés összművészeti minifesztivállá nőtte ki magát.
Carduelis carduelis carduelis
Carduelis carduelis carduelis
Úgy állok itt, a Dohánytermesztők dombján megkövülve, ahogyan csak a piac alkesz filozófusai és az időutazó próféták tudnak. Szoborrá dermedtem, s nem sokra adom, hogy hamarosan galamb száll reám, talán nem is egy, alkonyatkor pedig a csókák serege vesz körül engem, és holnap hajnalig fészket rak hajamba a tengelic. - Helyzetjel rovatunkban Márton Evelin tárcasorozatának utolsó darabját olvashatják.
Az elkallódni krónikusan képtelen, sápadtarcú indián
Az elkallódni krónikusan képtelen, sápadtarcú indián
A regény elbeszélőjének indiánsága nem olyan identitás, amely a felnőtté válással megszűnik, hanem alkotáshoz használt, nyelvi szinten is megjelenő szabadságként és inspirációs forrásként működik: „Itt a Kétvízközben, ahol lakom, az ember indiánnak születik, és kész.” Márton Evelin prózája hömpölygő mesélés-folyam, amelynek elbeszélője nyersen, humorosan és kíméletlenül vall felnövésről, identitás- és helykereséséről, amely falu és a város díszletei között, oktatási intézmények összefirkált falain belül és saját testének (teknős)páncél nélküli valóságában zajlik. – Márton Evelin Farkashab című regényéről Tomcsányi Sára írt kritikát.
Húsos burkok, vörös magvak
Húsos burkok, vörös magvak
Hegedüs Vera első kötetében egy írástudatlan nőt ismerhet meg az olvasó, aki a „koldus fehér cigányok” lakta szegénysorról egy másik ország nagy múltú családjába házasodik, majd az új rendszer könyörületességének mintapéldájaként a hangjával szolgálja a pártot. Bár a cselekmény sem időben, sem térben nem helyeződik el konkrétan, az Ostoba mégis egy beazonosítható történelmi korszakot idéz, miközben néhol nyers és szókimondó, máskor érzékeny, lírai nyelven mutatja meg, hogy miként válik a gyengédség gyengeséggé, a test pedig harctérré egy olyan korban, amikor „minden embert szolgáló eszköz halált szolgáló eszközzé változtatható” (7.).
Egy gyomorrúgás precizitásával és erejével
Egy gyomorrúgás precizitásával és erejével
Locker Dávid hallatlanul izgalmas fiatal költő. Egy gyomorrúgás precizitásával és erejével teszi fel a nyugtalanító nemzedéki kérdést, hogy mi történik, egyáltalán mi történhet még az irodalomban a romantikából kiábrándult modernitást rég szétreflektált posztmodernen túl? - Szlukovényi Katalin méltatja Locker Dávid költészetét.
A fogyó levegő
A fogyó levegő
Február 23-án nyolcadik alkalommal állt színpadra Mész Adrienn, hogy az általa megálmodott kortárs előadás keretében mutassa meg a nézőknek, hogy milyen érzelmi és fizikai hatást gyakorol az egyénre a szexuális erőszak. A Párna és fal különböző művészeti ágak együttes felhasználásával keresi a választ olyan kérdésekre, mint hogy vajon lehet-e még önfeledten táncolni az abúzus átélését követően, vagy hogy miként „rekonstruálsz valamit, amire csak úgy emlékszel, mint napközben a legutóbbi álmodra”. A darab során Seres Lili Hanna három verse hangzik el, a zenét pedig Szekér Gergő szerezte Jantner Emese koreográfiáihoz.
„a hűtő fényében két fekete szeméremszőrszál”
„a hűtő fényében két fekete szeméremszőrszál”
Egészen új, előzmény nélküli világérzékelés Masri Mona Aicha költészete, váratlan erővel – humorral és drámaisággal – egészíti ki a női test nyilvános felmutatásának irodalmi rítusait. A lelkésznő nézőpontja ez, amely a testet eltakaró, olykor kifejezetten megnyomorító protestáns hagyomány után nagyvonalúan fölszabadítja a tekintetet, és ismeretlen tapasztalatokban részesíti az olvasót - Visky András méltatja Masri Mona Aicha műveit.
Irodalmi sejtvándorlás
Irodalmi sejtvándorlás
Február 23-án folytatódott a Kötetlenül beszélgetés-sorozat a Kis Présházban. Horváth Florencia vendége ezúttal Somorjai Réka költő, drámaíró volt. A beszélgetés során szó esett pszichológiáról, drámáról, líráról, sőt, még egy meglepetésprodukciót is láthatott a közönség.
A jelen idő ajándéka
A jelen idő ajándéka
Február 22-én Visky András József Attila-díjas író volt a Három Szerb Kávéház SZÓKÖZ elnevezésű, irodalom- és olvasásnépszerűsítő eseménysorozatának vendége. A beszélgetés fókuszában a tavaly megjelent, Kitelepítés című regény állt, amely mind a kritikusok, mind az olvasók körében töretlen népszerűségnek örvend. A könyvvel kapcsolatban többek között olyan kérdések kerültek elő, mint hogy mit jelent a siker, illetve hogy milyen szerepet tölt be a bosszú vagy éppen a megbocsátás gesztusa a fogság tapasztalatában. A szerzőt Juhász Tibor író, költő, a pozsonyi Irodalmi Szemle és a zalai Pannon Tükör szerkesztője kérdezte.
A daganat és a szög
A daganat és a szög
Sontag szerintem jogosan hangsúlyozza, hogy nem kéne pszichologizálni annyira, amennyire szokás. A sejtburjánzás tettenérés? A vak is láthatja, hogy az illető nem tudott kiteljesedni, és a szervezet jelez? A betegség elsősorban önmagára utal. Igaz, sok jelentéssel felruházható, neked melyik a kedvenced? „amikor a jelentéshez szőttek, / oda is szögeztek”, írja Fenyvesi Orsolya a Mindig kezdetben elején. Ezt egy rákos daganat, ha beszélni tudna, szintén mondhatná. - Helyzetjel rovatunkban Borsik Miklós tárcáját olvashatják.  
32   33   34   35   36   37   38   39   40 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés