Az Ex Libris rovatban Csepeli György írássorozata jelenik meg, amelyben olyan könyvekről számol be, melyeknek fő tematikája a második világháború, azon belül is a Harmadik Birodalom és a fasizmus. Ilyen például Volker Ulrich Nyolc májusi nap című műve, ami a Harmadik Birodalom utolsó napjainak eseményeit a legkülönbözőbb társadalmi nézőpontokból mutatja be. Pelle Sándor Vérvád, hisztéria, Népítélet című munkája a magyarországi „Zsidókérdést” járja körül 1945 és 1946 között. Frederico Finchelstein Fasiszta hazugságok című írásában meglehetősen tágan értelmezi a fasizmus fogalmát, ugyanakkor fellelhető benne az a 12 pont – habár Umberto Eco említése nélkül –, amely a fasizmus ismertetőjeleit sorolja fel, mindezzel a jelen korra is reflektálva. Nem utolsó sorban pedig Konok Tamás Emlékkövek című könyve is megtalálható a rovatban. Az önéletírásból megismerhetjük, hogy a festőművész miből és hogyan inspirálódott élete során.

Zelei Dávid Csordás László Bezárkózás vagy határátlépés? Tanulmányok, esszék, kritikák című kötetéről írt kritikát, ahol a kárpátaljai magyarság nehéz és bonyolult helyzetét tárja az olvasó elé, így mindenki bepillantást nyerhet a térség irodalmi színterébe, regényirodalmába. Ezentúl a határátlépés és az integráció problémakörét is boncolgatja.

Benedek Szabolcs tárcája azzal a felvetéssel játszik, hogy mi történne, ha a koronavírus járvány nem napjainkban, hanem a szocializmus idején történt volna. Ezáltal hatalmas nosztalgiaélmény zúdít az olvasóra, ami a mindennapokat átfogó általános közérzettel és rosszérzéssel párosul.

Darida Veronika A gondolatok színházában Ludwig Wittgenstein színházáról értekezik, ami már csak azért is érdekes, mert a huszadik század jelentős filozófusai közül rengetegen foglalkoztak koruk színházával, míg Wittgenstein nem. Így a híres filozófus színpada csupán elméleti síkon létezhet.

A lap írásait Fekete Szilvia COVID-napló képsorozata színesíti, és a címlapon is az ő képét láthatjuk Naplemente másképp címmel.