Az elmúlt öt évre visszatekintve megállapítottuk, hogy a periódust nagy reálbércsökkenés jellemezte, munkahelyek kerültek veszélybe, a művészetoktatás területén azonban sikerült több helyet is megőrizni.

A kongresszus jelentős lépésként értékelte az előadóművészeti törvény megalkotását, amelybe a művészeti szakszervezetek képviselői komoly munkát fektettek - mondta Gyimesi László hétfőn az MTI-nek.

Mint kifejtette, visszatérő kérdés a szakmaiság fontossága, ugyanakkor a médiában eluralkodott az üres, tartalmatlan szórakoztatás és háttérbe szorultak a képzett munkatársak. Hozzátette: sajnálattal állapították meg, hogy még a közszolgálati médiumok sem képesek az értékek hiányát teljesen pótolni.

"A szakmának több védelmet kellene kapnia, persze nem korlátozva a tehetségek kibontakozását" - mondta.

Mivel a szakszervezeteknek komoly szerepük volt az előadóművészeti törvény kidolgozásában, a következő időszakban a szövetség megkísérli a művész státusz szabályozásának előkészítését.

A törvény azt a problémát próbálná feloldani, hogy nagyon sok művész dolgozik kényszerűségből vagy önként vállalkozóként, miközben valójában munkavállalói feladatokat lát el.

Emiatt nagyon eltérő feltételek között tevékenykednek, ezért kellene olyan speciális státusz a jogrenden belül, ami megmutatná e szituáció sajátosságait, ugyanakkor megfelelő adózási, társadalom-, nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszert garantálna az érintettek számára.

Az Európai Unión belül e körben a kérdés ugyanilyen élességgel vetődik fel - jegyezte meg Gyimesi László. Szerinte ha e téren Magyarország előrelépne, azzal - akárcsak az előadóművészeti törvénnyel - ismét példaértékű dolgot hozna léte.

Hozzáfűzte: ez jó irány, megvannak az alapjai, mert a közteherviselés tekintetében az EKHO megfelelő kiindulási pont. Az elnök szerint a vállalkozás, a megbízás, az önfoglalkoztatás határmezsgyéjét kellene közelíteni.

Gyimesi László példaként említette, hogy a képző- és iparművészek többsége jellemzően önállóan, vállalkozóként dolgozik, és feltehetően sohasem lesz munkaadója.

Ha kamarához vagy egyesülethez csatlakozva kíván alkotni és a műveket értékesíteni, nem csupán a polgári, hanem a versenyjog hatálya alá is tartozik, az egyesület pedig nem adhat ki bér vagy díjtarifát, mert az ellentétes a versenyjoggal, így az értékszemlélet elvész.

A tisztújítás során Kozma Károlyt ismét a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkárává választották. Az előadóművészeti szervezet elnökségébe Pécsi Ildikó, Zorán és Zsilák György, az Artistaművészek Szakszervezetének főtitkára került.