A különleges építészeti alkalmatosságba vezető szűk folyosó falain légioltalmi plakátok, míg az első teremben a bunker építésének dokumentumai (szövegek, tervrajzok, illetve a bunker makettje) láthatók. A látogatók számára a kiállított fotók idézik fel a II. világháborús bombázásokat és a légoltalmat, de betekintés nyerhető például a berlini Hitler-, a londoni Churchill–, és a moszkvai Sztálin-bunkerbe is.

A kisebbik helyiség látványban és hangban is megidézi az 1940-es évek óvóhelyét: a rádióból felcsendülő Karády Katalin-dalokat légvédelmi riadó, sziréna és robbanások hangja szakítja meg.

Rekonstruálták az el nem készült berendezéseket is Csonka Pál műegyetemi tanár eredeti belsőépítészeti tervei alapján – a hajópadló, a gerendázott mennyezet, a falak lambériaborítása, a borovifenyő-bútorok hamisítatlan bunkerhangulatot teremtenek. Az összhatást fokozzák a kiállított, légoltalomhoz kapcsolódó tárgyak (gázálarc, elsősegélydoboz, légoltalmi sisak).

Csonka Pál két bunkertervet készített a kastély főépületéhez közeli előkertekbe: egy henger- és egy téglatestalakút, végül ez utóbbi valósult meg. Az építési költségek negyedét a Budai Várkapitányság, a többit a Honvédelmi Minisztérium fedezte.

A kormányzónak 1944. júliusában mutatták meg a végső terveket, de levéltári források szerint decemberben, a front Gödöllőre érkezésekor az óvóhely még nem volt készen. Horthyt családjával együtt október közepén Németországba hurcolták, így a kormányzó sohasem használta a gödöllői bunkert.

A kastélyt az év végén német, majd orosz katonák szállták meg, ekkortól nincsenek pontos adatok az óvóhely sorsáról, ám annyit azért lehet tudni, hogy a későbbi években gázolajat tároltak benne. Mostantól örök mementóként bárki számára nyitva áll, bárki kedvére nézelődhet, vagy épp borzonghat benne – közölte kedden a kastély vezetése.