A szeptember 8-ai szentendrei képviselőtestületi üléstől mindenki sokat várt: a megye ultimátuma szerint ugyanis ha szeptember 30-ig nem pótolják ki a hiányt, a könyvtár létszámát majdnem felére csökkentik, szűkítik a nyitvatartási időt és a szolgáltatások körét, s ebből következően színvonalát. (Erről lásd korábbi cikkünket itt.) A megyei könyvtár költségvetése két éve még lehetővé tette a magyar könyvtermés egészének beszerzését, idén viszont már csak alapítványi pénzből tudtak néhány dokumentumot (könyvet, CD-t, DVD-t) beszerezni, a költségvetésből egyet sem. De a pénz másra sem elég: a telefonközpont már régóta nem üzemel, a gázórát pedig májusban szerelte le a szolgáltató.

 

A szentendrei önkormányzat döntése sokak szemében tűnik halálos ítéletnek, és még többen vélik ellentmondásosnak, hogy az idén több mint egymilliárdos városfelújításba fogott városnak nincs 9,25 milliója a könyvtárépületre, ahol óvodák, iskolák és civil szervezetek is rendszeresen szerveznek programokat. Vajon valóban nincs egy 25.000 lakosú városnak ennyi vésztartaléka? Vagy ennyire megoldhatatlan volna egyes költségek (pl. jövőre átütemezhető felújítási munkák) átcsoportosítása a statisztikák szerint 90%-ban szentendreiek által használt épület megmentésére?

 

Pedig Szentendre vezetése nyilatkozataiban egyértelműen kiáll a könyvtár mellett – csak a segítséget várják máshonnan. Dietz Ferenc polgármester már az augusztusi megyei ülés határozata után – és a szentendrei ülés előtt – levélben fordult segítségért a Szentendrei Kistérség polgármestereihez és a Pilisvörösvári Kistérség elnökéhez. Az ezután összehívott kistérségi társulási ülésen született határozat pedig kimondta: a települések képviselőtestületei elé olyan előterjesztéssel készülnek, miszerint mindenki lakosságarányosan járuljon hozzá a könyvtár működtetési költségeihez. "Szentendre a rá jutó részt abban az esetben biztosítja, amennyiben az érintett települések általi teljesítés realizálódott" – tudtuk meg dr. Török Balázs alpolgármestertől.

 

Kérdésünkre a PMK igazgatóhelyettese, Nádor Ildikó elmondta, hogy a kistérségtől remélt támogatás jogosnak látszik, hiszen a megyei könyvtár a környező kistelepüléseket is ellátja domukentumokkal, lehetővé teszi számukra a könyvtárközi kölcsönzést, és a kistérség lakosságának egy része beirakozott tag. Ugyanakkor sajnos közismertek a települések anyagi gondjai is. 

Hogy Szentendre Önkormányzata miért nem tudja egymaga előteremteni ezt a látszólag kevés pénzt a 3000 m² területű, évi 120.000 látogatóval bíró, általános gyűjtőkörű felnőttkönyvárral, saját fonotékával, helytörténeti gyűjteménnyel, Pest megye leggazdagabb gyermekkönyvtárával, valamint a város egyetlen színháztermével rendelkező épület számára – egy kicsit érthetőbbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a megye radikálisan csökkentett támogatásán túl a közoktatásban is visszaesett a finanszírozás 70%-ról 40-45%-ra. Ennek folytán Szentendrén több kulturális és oktatási intézményt is összevonás vagy megszűnés fenyegetett, melyeknek a költségvetési hiányait mind a város pótolta ki.

A költségvetési év közben felmerült plusz feladat teljesítése ellen érvként hozható fel az is, hogy Szentendre rendelkezik egy saját klubkönyvtárral, melyet teljes egészében az önkormányzat tart fenn – ám annak állománya és szolgáltatási köre össze sem vethető a megyei könyvtáréval (pl. 11 ezer kötettel rendelkezik, szemben a több mint 200 ezer dokumentumos PMK-val).
 

Az önkormányzati elképzelés szerint a pénz előteremtési kísérletének második pillérét a helyi vállalkozók és a civilek képeznék. Ennek megfelelően dr. Dietz Ferenc a kistérségi sajtóban felhívást tett közzé, melyben a szentendrei és a kistérségben élő vállalkozók és lakosok segítségét kéri. Ezen kívül a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. jótékonysági estet szervez. Az intézmény ügyvezető igazgatója, Kolti Helga elmondta: a program október 27-én valósul meg, neves szentendrei színészek, művészek és közéleti személyek szereplésével. Kérdés persze, hogy a szeptember 30-i ultimátumot mennyire befolyásolja egy előre nem tervezhető bevételt biztosító, október végi rendezvény.

 

A szeptember 8-i képviselőtestületi ülés arra is felkérte a Polgármestert, hogy a civil összefogás és a kistérségi települések által nyújtott “felajánlások ismeretében tegyen javaslatot (...) Szentendre Város Önkormányzata által nyújtandó támogatás lehetőségére” – közölte dr. Török Balázs. Azaz a beérkező adományokat esetleg a város kiegészítené a 9,25 millió elérése édekében. 

 

A lakosok pedig, úgy tűnik, valóban fontosnak érzik a könyvtár megmentését: A Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) többek között aláírást gyűjt petíciójához, melyben arra kéri Szentendre város képviselőtestületét, hogy “a kialakult helyzetben segítsen (...), legalább a jelenlegi helyzet jobbra fordulásáig”. A jövőbe (pontosabban a 2012-es évbe) vetett bizalom valószínűleg azon az önkormányzati törvénytervezeten alapul, mely a város vezetése számára is igen kecsegtető: eszerint a megyei fenntartású intézmények a jövőben az államhoz kerülnek át – nyilatkozta a szentendrei alporgármester. (Hogy az állam majd mennyi pénzből kívánja működtetni a kulturális intézményeket, és milyen szolgáltatási körrel, egyelőre nem is sejteni.)

A könyvtárt támogató adamánygyűjtésről külön közösségi oldalt működtet a TESZ, a lelkesedést néhány egyszerű számítással fokozva: például ha minden szentendrei lakos befizet 365 forintot, az már kiadja a hiányzó összeget. Biczák Péter, a Pest Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, örömmel fogadja a civil kezdeményezéseket, de nem ezt tartja a helyzet valós megoldásának. A hiányzó 9,25 millió talán elég a “tűzoltásra”, de tavalyról csupán a domukentumbeszerzésből maradt 9 milliós tartozása az intézménynek: hiába rendeltek akkor még jóváhagyott költségvetés alapján, a pénzt soha nem kapták meg. Azt csak a hónap végén látják, mekkora összeg folyt be az alapítványhoz, ám az alapítványi pénz – az alapszabályzat szerint – csak a könyvtár fejlesztésére fordítható, bérre és egyéb kiadásokra nem.

 

Elvileg tehát (a városlakóktól a városvezetésig) mindenki elképzelhetetlennek tartja, hogy egy megyei könyvtár csökkentett nyitva tartással, szolgáltatási körrel és létszámmal működjön, továbbá az intézményben a pezsgő civil- és színházi életet ellehetetlenítse, majd “kihasználatlanság”-ra hivatkozva végül bezártja kapuit.

 

Gyakorlatilag viszont a PMK-ban januárban kikapcsolták a telefont, a közeledő ősz ellenére nincs fűtés, és 2011-ben egyetlen dokumentumot sem vettek költségvetési pénzből. Ugyanakkor sem a megye (a szerződés szerinti fenntartó), sem a város (melynek adózói 90%-ban a könyvtárépület használói) nem tud, nem akar több pénzt szánni a könyvtárra.

 

De vajon ki fogja ezt a két állítás közti mély ellentmondást feloldani, az anyagi helyzetet megoldani? A civilek?