bezár
 

art&design

2011. 11. 05.
Pauer Gyula 1956-os kiállítása a Párizsi Magyar Intézetben
PRAE.HU/MTI
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Pauer Gyula Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész közéleti munkáiból nyílt két kiállítás a Párizsi Magyar Intézetben, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 55. évfordulója alkalmából.
A földszinti kiállítótérben Budapest szétlövetése címmel egy eredetileg köztérre álmodott tárlat látható, amely az öt évvel ezelőtt a Nemzeti Galériában bemutatott anyagnak egy szűkebb változata.

A 16, úgynevezett "pszeudo márványsztélét" Pauer Gyula egy barátja apjának 1956-os fotói alapján készítette. Az ötven éven át egy szekrény mélyén őrzött, mintegy száz felvételből a képzőművész azokat a képeket választotta ki, amelyek olyan helyeket ábrázolnak, ahol maga is megfordult 15 évesen. Ezek alapján festette meg a budapesti látképeket egy-egy márványtáblára kifeszített vászonra.

A Budapest szétlövetését ábrázoló, kálváriára emlékeztető stációkon egyebek mellett a Corvin köz, az Akácfa utca, a Rókus-templom, a ledöntött Sztálin-szobor, a Magyar Rádió vagy a New York-palota épülete látható. A tárlatot Víg Mihály hangkörnyezete egészíti ki, amelyet korabeli slágerekből remixelt. A dalokat Darvas Ferenc zeneszerző gyűjtötte össze.

Az emeleti kiállítótérben Pszeudo címmel Pauer Gyulának a fényképezéssel kapcsolatos, elsősorban a rendszerváltás előtti közéleti munkái láthatók, amelyek miatt az 1970-es években a hivatalos művészetpolitika által tiltott művész lett - mondta az MTI-nek Rauschenberger János, a tárlat kurátora, aki a Párizsi Fotóhónaphoz kapcsolódóan válogatott Pauer teljes életművéből. A hetvenes években a pszeudo egyfajta politikai kritikaként jelent meg, arra világított rá, hogy az uralkodó szocialista realizmus művészeti felfogásában minden hamis, manipulált, tehát pszeudo.

Láthatók egyebek mellett az 1978-ban megvalósított, de a hatóságok által azonnal megsemmisített monumentális szabadtéri alkotásról, a 131 feliratos táblából álló Tüntetőtábla erdőről készült fotók vagy a Vatikánnak ajándékozott 1991-es Torinói lepel szobor.

Pauer Gyula a nyolcvanas évek közepétől elsősorban látványtervezésével foglalkozik, nevéhez fűződik Tarr Béla több filmjének - amelyekben szerepelt is - díszletterve. A pénteken nyílt kiállítások partnere ezért a Pompidou Központ, amely a Párizsi Őszi Fesztivál kiemelt rendezvényeként november 29. és január 2. között nagyszabású retrospektív filmsorozattal tiszteleg Tarr Béla munkássága előtt.

A Pauer-tárlatok december 17-ig tekinthetők meg a Párizsi Magyar Intézetben.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Forgács Nóra Kinga --


További írások a rovatból

art&design

Traumapanoráma Traumapanoráma
Lázár Kristóf: You can’t take another ache inside your body című kiállításának megnyitóbeszéde
art&design

Kereszt a világ végén Kereszt a világ végén
Keresztes Zoltán oroszországi fényképeiről
art&design

Balatont álmodom, s melléje magamat Balatont álmodom, s melléje magamat
Gondolatok Bodolóczki Linda „Nekem a Balaton” című kiállításának képeiről

Más művészeti ágakról

Interjú Madaras Gergellyel a siker feltételeiről, a karmesteri hivatásról és célokról
irodalom

Termőtestek Termőtestek
Sepsi László regényrészlete a Prae spekulatív fikció témájú számából
színház

Kinek szól a taps? Kinek szól a taps?
III. Richárd Gyulán
John Krasinski: Hang nélkül 2.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés