A darab története szerint Sebők Zoltán, a fiatal, tehetséges agysebész lakásán tiltott műtétet végez egy fiatal nőn, a szeretőjén, aki belehal az operációba. A férfi - tisztában lévén tette következményeivel - elutazik vidéken élő apjához, hogy elbúcsúzzék tőle.

Az öreg Sebők és Zoltán közötti ellentétet, a fiú kétségbeesett cinizmusát a kettejük közötti mély szeretet oldja fel - olvasható a darab ismertetőjében.

Mint írják, Sarkadi művének bemutatásával nemcsak a magyar irodalom egyik gyöngyszemét tűzik műsorra, hanem emlékeznek is az íróra, akinek ez volt az utolsó műve.

Nem élhette meg a bemutatót, halálának okát még mindig titok fedi - áll az összegzésben.

Csiszár Imre, aki először rendez Sarkadi-darabot, a választással kapcsolatban az MTI-nek pénteken elmondta: amellett, hogy magyar klasszikust különösen szívesen állít színpadra, az Elveszett paradicsom végtelenül szép darab és nagyon aktuális is.

"Egyszerre hat az érzelmekre és az értelemre, ami ma nagy ritkaság" - mondta, hozzáfűzve, hogy a mű, a szerző az érzelmi és értelmi libikókán egyensúlyozva céloz meg aktuális kérdéseket.

"A darab nem szól konkrétan 1956-ról, csak arról az életérzésről, amely egy elbukott forradalom után egy magyar értelmiségiben felvetődik" - mondta, hozzátéve, hogy a darab főszereplője tulajdonképpen gyilkossá válik a történetben, egy olyan fajta keserűség, önfeladás áldozata lesz, amely nagyon jellemző az 1956 utáni magyar értelmiségre.

Mint rámutatott, az előadásban a szerelmi és a másik fontos szál, a szülő-gyerek viszony is alárendelt a történet ezen részének.

A legfontosabb, hogy egy vergődő fiatalember, aki nem tud az életével mit kezdeni, megérkezik az apjához, ahol még egy lányra is rátalál, de nem tudják megmenteni, állandóan az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja - tette hozzá Csiszár Imre.

A rendező szerint az egészséges, erős életösztönnel rendelkező apa, és a kettejük különbözősége, konfliktusa, életfelfogása között lévő óriási szakadék az, ami a mai közönség számára a legérdekesebb, "hogy hogyan lehet, hogyan kell ezektől a nagy öregektől életigenlést tanulni".

Csiszár Imre elmondta, hogy az előadást a Turay Ida Színházzal közös produkcióként mutatták be, az óbudai művelődési központban egy alkalommal már láthatták a nézők.

Hozzáfűzte, hogy a Turay Ida Színház elsősorban vidéken játszik, de a budapesti közönség is láthatja a darabot a mostani bemutatót követően is havonta 2-3 alkalommal a József Attila Színházban. Az előadásban a színház korábbi társulatának színészei is játszanak.

A produkcióban Sebők szerepében Koncz Gábort láthatja a közönség. A fiát, Zoltánt alakító Viczián Ottó és a Mirát játszó Magyar Tímea mellett Bregyán Péter, Tóth Judit, Schnell Ádám, Kocsis Judit, Márkó Eszter és Ömböli Pál szerepel még az előadásban.

Csiszár Imre következő munkájáról szólva elmondta: a Budapesti Kamaraszínházban A vihar kapujában című darabot, Müller Péter Akutagava Rjúnoszuke novellája nyomán készült adaptációját állítja színpadra.