bezár
 

art&design

2008. 08. 08.
Reneszánsz a fáraók Egyiptomában - kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
MTI
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A fáraók korának utolsó nagy időszakát mutatja be a budapesti Szépművészeti Múzeum Reneszánsz a fáraók Egyiptomában című időszaki kiállítása. A péntektől megtekinthető tárlat 150 műtárgy, többek között a négy és fél ezer éves Palermói Kő, II. Ramszesz életnagyságú szobra, valamint egy római kori múmia segítségével hozza közel a Nílus-parti birodalom lenyűgözően gazdag kultúráját.
Utoljára 1975-ben láthatott a magyar közönség a fáraók korát felidéző, külföldi gyűjtemények anyagából létrejött kiállítást - mondta el a kiállítás csütörtöki sajtótájékoztatóján Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatójának tájékoztatása szerint a tárlat az év elején a ljubljanai múzeumban mutatkozott be, ennek egy lényegesen kibővített változatát láthatja a budapesti közönség. <br /><br />

prae.hu

A 150 kiállított műtárgy kétharmada külföldről érkezett, olyan világhírű múzeumokból, mint a párizsi Louvre, a londoni British Museum, a bécsi Kunsthistorisches Museum, továbbá firenzei, római és zágrábi gyűjteményekből, míg mintegy 50 alkotást hazai intézmények adtak kölcsön" - árulta el Baán László. A főigazgató elismerte, hogy a kiállítás címe különösnek tűnhet, de - mint mondta - a XV. századi itáliai reneszánszhoz hasonlóan a 25-26. dinasztia egyiptomi uralkodói is a múlthoz igyekeztek visszanyúlni, akár 1500 évet is, a Nílus-parti birodalom történetének kezdetéig. <br /><br />"Felejtsék el a piramisokat! Próbáljanak az egyiptomi társadalom és kultúra mély lelkiségére koncentrálni!" - üzent a budapesti közönségnek Francesco Tiradritti, a kiállítás külföldi kurátora. A kairói Olasz Régészeti Intézet igazgatója úgy vélte, a Szépművészeti Múzeum időszaki tárlata szakmai szempontból érdekesebb a jelenleg Bécsben megtekinthető Tutankhamon-kiállításnál, mivel a "fáraonikus reneszánsz" bemutatásával új távlatokat nyit az Egyiptom-kutatásban. "És nem utolsósorban azért, mert van itt egy olyan tárgy, a Palermói Kő, amelynek elhozatala majdnem akkora eredmény, mint ha a Mona Lisát sikerült volna Budapesten bemutatni" - hívta fel a figyelmet az olasz régész. &amp;#160;Mint elmondta, a négy és fél ezer éves királylista a legrégebbi a saját műfajában, és olyan uralkodók neveit is tartalmazza, akikről jelenleg még semmit sem tudnak a kutatók. "A Louvre és a British Museum kicsit féltékenyek most ezért a Szépművészeti Múzeumra" - tette hozzá nevetve Francesco Tiradritti.<br /><br />"A kiállítás által felvetett fő kérdés, hogy maguk az egyiptomiak hogyan tekintettek a saját múltjukra" - mondta el Liptay Éva, a tárlat magyar kurátora. Mint a múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője megjegyezte, a Palermói Kő éppen arról tanúskodik, hogy a Nílus-parti népnek milyen korán nagyon fontosak lettek a saját hagyományai. Általában a régi korokba tértek vissza új inspirációkért, de soha nem imitálták, inkább újraértelmezték a múltat.<br />&#160;<br />A kiállítás koncepciója szerint bemutatja a korábbi időszakok hagyományteremtő alkotásait, majd ezeknek a tradícióknak kései továbbélését. Az Óbirodalom korából főleg obeliszkekkel, sírreliefekkel, sírszobrokkal találkozhat a látogató, a Középbirodalom hagyatékából pedig tanulságos lehet két, egymás mellett elhelyezett királyportré: míg II. Mentuhotep kultusza sok száz évvel halála után is virágzott, egyik utódjának szobrocskáját morzsolókőnek használták.<br /><br />Az évezredekkel korábban élt családok életébe engednek betekintést az egymás kezét fogó vagy egymást átölelő házaspárokat ábrázoló szobrok, Egyiptom leghíresebb fáraóját, II. Ramszeszt pedig áldozatbemutatás közben ábrázolta az ismeretlen művész. A műtárgyakon keresztül a királyok tekintélyének hanyatlásától a 25-26. dinasztia által elindított újrakezdésig megelevenedik az ókori birodalom története. Különösen látványos Tjeszraperet, egy királylány szoptatós dajkájának szinte teljes sírfelszerelése, a túlvilágba is magával vitt kozmetikai kellékeivel.<br />&#160;<br />Mint Liptay Éva hangsúlyozta, az egyiptomi hagyományok Nagy Sándor hódítása után is fennmaradtak, sőt továbbterjedtek: ezt bizonyítja egy teljes épségben megőrződött római kori múmia, melyet egy ezer évvel korábbi koporsóban temettek el, vagy a mai Szombathely környékén feltárt Ízisz-szentélyből származó, egyiptomi stílusú műtárgyak.<br />&#160;<br />A kiállítás november 9-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.<br /><br /><br />
nyomtat

Szerzők

-- Végh Dániel --


További írások a rovatból

art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
(Súlyosan elfogult vélemény)
art&design

Keresztes Zoltán privát ikonjai mellé

Más művészeti ágakról

színház

Egy tökéletes nap Szenteczki Zita rendezésében a Hatszín Teátrumban
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés