A folyóirat általános céljai: a populáris zene és az ahhoz kapcsolódó jelenségek minél széleskörűbb vizsgálata; a különböző bölcsészettudományi diszciplínák közül minél többet kíván bevonni a hazai akadémikus körökben általában hanyagolt populáris zene és könnyűzeneipar, illetve a zenei élet peremterületeinek számító alkotások (filmzenék, számítógépes játékok zenéi) vizsgálatába. A folyóirat ugyanakkor nem az ismert populáris zenei publicisztika és kritikaírás ellenében határozza meg önmagát, sokkal inkább annak (szak)tudományos komplementereként.

A Hangok a Gyárból nem kívánja magát tematikailag megkötni, a beadott írásművekkel szemben támasztott igények a következőek: meg kell felelniük a tudományos dolgozat alapvető követelményeinek, és valamilyen populáris zenei tematikát kell feldolgozniuk. Egy írásmű lehet elméleti és történeti jellegű egyaránt, dolgozhat fel hazai és külföldi jelenséget is. A lap a populáris zenei jelenségek szabad tanulmányozásának jegyében született – a következő, egymással összefüggő témák csupán a Popular Music Studies hagyományos fókuszpontjait emelik ki.

Egyfelől vizsgálat tárgya lehet mű-, műfaj-, és stíluselemzés. A lap ezen a területen sem kívánja magát meghatározott műcsoportok vizsgálatára korlátozni. Időbeli és műfaji kötöttségek nélkül dolgozik: a 20. század eleji varieté daloktól a rockabillyn keresztül a hardcore punkig, az ambientig és a west-coast hip-hopig akármi tanulmány tárgya lehet. A műfajokkal és stílusokkal egyetemben természetesen ezektől eltérő csoportosulások/csoportosítások: iskolák, irányzatok, színterek vizsgálatát is támogatja. Egyes konkrét alkotók/alkotócsoportok tanulmányozása is lehetséges. Egyaránt kutathatóak fősodorbeli slágerek és a könnyűzeneipar peremvidékeinek kísérleti kezdeményezései.

Másfelől kutatási területet jelenthet a könnyűzeneipar területén oly fontos technológiák vizsgálata: egy-egy hangrögzítési vagy hangmanipulálási eszköz, hangszer feltalálása, innovációja és elterjedése, valamint a zenei formára, alkotói módszerekre gyakorolt hatásai. Külön kiemelendő a hanghordozó médium fontossága, amelynek változásai időről-időre óriási hatást gyakorolnak magára a zenei formára, ám a könnyűzene társadalmi helyzetére egyaránt (például kompakt kazetta – CD – mp3).

Harmadrészt nagyon fontos kutatási területnek számít a könnyűzeneipar, annak működése, mechanizmusai és ezek változása az idők folyamán. A lemezkiadó cégek számának alakulása, a cégek nyitottsága vagy zártsága meghatározó hatással bír az alkotók munkája során és a populáris zene formatörténetében (például a a new wave és a független amerikai lemezkiadók megjelenésének kapcsolata a hetvenes években).

Negyedrészt meg kell említeni a populáris zene és a könnyűzeneipar institucionális vonatkozásait: itt a vizsgálat tárgya lehet az állami cenzúra (például a könnyűzenei politika a Kádár-korban), a populáris zene viszonya a különféle jogvédő szervezetekkel (Ice-T és az észak-amerikai gyermekvédő egyesületek perei), a populáris zene és a politikai pártok/mozgalmak (Pete Seeger és a kommunizmus az 1940-es években), vagy civil szervezetekkel való kapcsolata (a Radiohead és az anti-globalizációs mozgalom).

Végül, de nem utolsó sorban vizsgálat tárgya lehet a populáris zenének a szélesebb értelemben vett társadalmi jelenségekkel való viszonya: egyes alkotók, műfajok közönségének összetétele, konstruálódása (a diszkókultúra és a gay közösségek a '60-'70-es években), zenei szubkultúrák kialakulása (a Rastafari szubkultúra és reggae kapcsolata); fan-culture elemzések (a death-metal és rajongói tábora), vagy akár magának a populáris zenei koncertnek, mint szociológiai jelenségnek az elemzése.

A lap internetes terjesztéssel indul, kezdetben félévenkénti megjelenéssel, hosszabb terjedelemben.

Szeretettel várnak minden érdeklődőt, aki otthonosan mozog valamilyen szaktudomány (esetleg több) területén, és foglalkoztatja a populáris zene, netán már külön specializált érdeklődéssel vagy akár kutatási területtel is rendelkezik.

A jelentkezéseket a következő email címre lehet küldeni:

hangokagyarbol@gmail.com