Az emlékestre szombat délután 16 órától várják az érdeklődőket Leányfalura - közölték a szervezők az MTI-vel. Mint írják, az eseményen Karinthy Ferenc fiával, Karinthy Márton író-színházigazgatóval Nagy András író beszélget. Az emlékesten Bodoky-Krause Annamária zongoraművész és Gaál-Wéber Ildikó operaénekes lép fel.

Karinthy Márton az MTI-nek pénteken elmondta: Leányfalu sokáig a második, majd az első otthona volt Karinthy Ferencnek. Először nyaralóként használták a házat, majd 1963-tól a haláláig ott töltötte az év felét, márciustól októberig lakott a faluban.

Úgy gondolta, hogy minden út Leányfaluhoz vezet. "Tényleg mindenki megállt ott, aki a Dunakanyarhoz ment, erre emlékszem én is gyerekkoromból" - idézte fel Karinthy Márton. Mint mondta, édesapja írásaiban is rengeteg helyen megjelenik a község, Leányfalu és vidéke címmel kötetet is írt.

Karinthy Ferenc Karinthy Frigyes Böhm Arankával kötött második házasságából 1921. június 2-án született fia. A zseniális író elhíresült mondásából - "A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket" - ő volt ez utóbbi.

Diplomát a pesti egyetem magyar-angol-olasz szakán szerzett, majd nyelvészetből doktorált, 1947-ben ösztöndíjasként Franciaországban, Svájcban és Olaszországban járt. Hazatérése után volt újságíró, majd dramaturg a Nemzeti Színházban és a Madách Színházban, később vidéken is. 1957 és 1960 között saját műve nem jelent meg, fordított, a Magyar Nemzetnek írt cikkeket.

1968-69-ben az Egyesült Államokban tartott egyetemi előadásokat, 1972 és 1976 között hosszabb-rövidebb időt töltött a Szovjetunióban, Ausztráliában és Kubában. A nyolcvanas években egyre többet utazott Olaszországba, Magyarországon pedig ideje nagy részét Leányfalun töltötte. 1992. február 29-én halt meg Budapesten.

Írói munkásságáért 1950-ben, 1954-ben és 1970-ben József Attila-díjat kapott, 1955-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.

Karinthy Ferenc stílusának meghatározó jegye az iróniával, humorral fűszerezett realizmus volt, jól kidolgozott karakterekkel, érdekes cselekménnyel, alapos háttérrajzzal. Több írásából tévé-, illetve mozifilm is készült. Fontos kortörténeti dokumentum az 1967 és 1991 között írott naplója, amelyet 1994-ben három kötetben jelentettek meg.