Az újság értesülése szerint a feltehetően hanyagságból és hozzá nem értésből elkövetett hibák úgy javíthatóak, ha az eredetihez hasonlóan újraépítik őket.

"Előbb a háromszáz éves famennyezet tűnt el, amiről a munkások elmondták, hogy egy részéből zsalut készítettek, egy részét meg eltüzelték.

Aztán a Mészárosok bástyáján feltárt latin szövegen keresztül vezették a villanyvezetéket, holott a kábelekkel kikerülhették volna az említett felületet. Itt jóformán senkit nem érdekel, hogy mi történik, nem létezik semmiféle ellenőrzés" - nyilatkozta a lapnak Kiss Lóránd falkép-restaurátor.

Az előzetesen készült fényképek alapján a fal ugyan helyreállítható, és a szöveget is újra lehet festeni, de a szakember szerint "ez olyan, mint egészséges emberen a műláb".

Kiss Loránd a károkozásokat annak tulajdonítja, hogy Romániában még mindig nem létezik valódi műemlékvédelmi szemlélet. Szerinte ezzel magyarázható az is, hogy a vár restaurálását fővállalkozóként olyan cég nyerte el, amely villanegyedek, társasházak és sportcsarnokok építésére szakosodott.

Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója azokra a betongerendákra hívta fel a lap munkatársának figyelmét, amelyeket az építő kénytelen volt utólag lebontani, ugyanis egy középkori épület korhű restaurálásában a négyszáz évvel ezelőtt még ismeretlen anyagnak számító beton használata tilos.

A szakmai hibák között említette még Soós Zoltán, hogy az ácsok a hagyományos csapolási módszer helyett vascsavarokat használtak, ami szintén nem megengedett a korhű restaurálásnál.

"Európában kevesebb mint tíz olyan középkori vár van, amely a város szívében fekszik. Ez egyike ezeknek, amit a lehető legóvatosabban kell kezelni, és a legésszerűbben kell kihasználni" - mondta a Krónikának Szekeres Gerő, az általános felújítási tervet készítő, Arhing Kft. vezetője.