A feltaláló-vállalkozótól harminc darab szerkezeti elemet rendeltek Svédországban  a malmőiek, egy uniós projekt keretében megvalósuló kísérleti kerékpárúthoz. Ez teljesen új felhasználási lehetősége a fiatal okleveles építészmérnök még 2002-ben szabadalmaztatott találmányának. Ha a gyakorlatban is sikerrel vizsgázik az új funkció, azaz a megvilágított burkolati jelként való felhasználás, jöhet a tömeggyártás. 

A közelmúltban egyébként a csongrádi műhelyből a világ minden tájára szállított a feltaláló. Így elkészült a párizsi magyar nagykövetség megvilágított recepciós pultja,  Belgiumban pedig egy ügyvédi iroda logója az üvegbetonként közismert anyagból. Jelenleg Hong-Kong-ba szállítanak, egy cég fal-elemeket rendelt, de Indiába is készül egy cég-logó. Szeptember végén pedig egy építésziroda hívta Londonba a magyar feltalálót, mert egy Abu-Dzabiban készülő arab műemlék felújításához használnának fényáteresztő betont.

A cégnek van saját készterméke is. Ez újdonság, hisz az alapterméket általában blokk formájában szállítják, különböző méretben, melyeket szerkezeti elemként építenek be, rendszerint falakba. A vállalkozás új terméke viszont egy kis asztali lámpa, ami hamarosan megjelenik a piacon és saját értékesítését is tervezik.

A közeljövőben egy új terméket készül piacra dobni a kis vállalkozás, ami a feltaláló szerint a belső építészek számára és az építőipar számára is hasznos, emellett egyszerűbb és olcsóbb is lesz, mint amit helyettesít. 

Arra a közbevetésünkre, hogy üvegbetonról már a találmánya előtt is lehetett hallani, például képzőművészek nevezik így az általuk olykor felhasznált, sajátos anyagot, Losonczi Áron megjegyezte:

- Én nem üvegbetonnak nevezem a találmányomat, bár a média ilyen fogalom-használata ellen nincs kifogásom. Valójában LiTraCon-ról kell beszélni, a név az anyag angol kifejezésének - Light Transmitting Concrete - kezdőbetűiből származik. Magyarul fényáteresztő betonnak mondanám.

- Mi a különbség a hagyományos üvegbeton és a fényáteresztő beton között?

- A beton és az üveg fizikai kombinációját már a rómaiaknál is alkalmazták, napjainkban is gyakran találkozunk vele számos építészeti konstrukcióban, s a képzőművészetben is. Ezekben az esetekben szemmel is jól megkülönböztethető, hogy mi van betonból és mi üvegből. A LiTraCon lényege, hogy a betonba kis keresztmetszetű üveg vagy műanyag optikai szálak százait, ezreit keverjük, amelyek kis méretük miatt homogén anyagot alkotnak a betonnal, és az így készült anyag  átlátszóvá válik. Szilárdságából pedig semmit sem veszít: fizikai paraméterei szinte megegyeznek a sima betonéval. Az ilyen beton alkalmazható az építőiparban, a szerkezetépítésben, a bútoriparban és a belsőépítészetben egyaránt, mivel dekorációs céloknak is megfelel - foglalta össze Losonczi Áron és még elújságolta: - A New York-i World Trade Center ikertornyai helyén épülő WTC Memorial terveiben is szerepel egy fényáteresztő betonból készülő meditációs belső fal, a majdani emlékezőknek. 

2007-ben egy multinacionális cementgyártó vállalat - miután tárgyaltak a közös munkáról, majd visszaléptek - megtámadta a magyar szakember szabadalomvédelmi eljárását és elkezdte gyártani az üvegbetont. Peres eljárásban dől majd el, hogy valóban az övé-e a speciális fényáteresztő anyag előállításának ötlete. Még 2007-ben az akkori gazdasági miniszterrel, Kóka Jánossal is egyeztetett a feltaláló, hogy a jogi eljárásban segítséget kap tőle, de akkor nem sikerült sokkal közelebb jutni a megoldáshoz. Losonczi Áron reményei szerint azonban hamarosan pont kerül az ügy végére.