A Kogart Házba megszervezett tanácskozás egy sorozatba illeszkedik: az akadémia korábban már hét másik művészeti ág helyzetét tekintette át hasonló konferenciákon, majd adta ki ezek eredményeit külön kötetekben - emlékeztetett köszöntőjében az MMA elnöke.
   
Fekete György kiemelte: hétfői rendezvényükön a köztestület építőművészeti tagozata mellett szinte mindegyik fontosabb szakmai szervezet képviselteti magát.
   
Finta Sándor, Budapest főépítésze a főváros nemrég elfogadott, Budapest 2030 című, hosszú távú fejlesztési stratégiáját mutatta be, amelynek irányelvei a jövőben valamennyi fejlesztési, szabályozási tervbe be kell épüljenek.

A szakmai, politikai és társadalmi egyeztetések mentén kialakított koncepció alapcélja, hogy Budapest gazdasági teljesítményben, épített és természeti környezetének állapotában, valamint lakói életminőségében egyaránt a világ vezető városai közé tartozzon.
   
Finta Sándor hangsúlyozta: immár meghaladott az a modernista szemlélet, amely mindent "felülről" tervez meg, hiszen a város valójában "élő szövet", ahol a helyi közösségekkel, lakókkal egyeztetett, finom beavatkozásokra van szükség.
   
A Budapest 2030 koncepció 17 célt kiemelt célt fogalmaz meg 5 nagyobb - térségi, környezeti, gazdasági, társadalmi és szervezeti - csoportban. Közép-Európa déli régiójának legnagyobb városaként Budapest a térség gazdasági tevékenységeinek központja kell legyen, partnerségben az agglomerációval és Pest megyével - mutatott rá a főépítész.
   
Mint kiemelte, a város legértékesebb öröksége épített és természeti környezete, ezért az egyedi városkarakter megőrzése mellett alapvető fontosságú, hogy a sok kihasználatlan műemléképület is funkciót kapjon, ehhez szemléletváltás kell a műemlékvédelemben is - jegyezte meg.
   
Finta Sándor hozzátette: fontos cél a lakók által megtett utak rövidítése, ezt a centralizáltság csökkentése, az alközpontok fejlesztése, valamint újabb zöldmezős beruházások helyett a beljebb fekvő, összesen mintegy 1200 hektárnyi barnamezős terület kihasználása segítheti elő.
   
A gazdasági célok közül alapvető fontosságú a környezet- és klímatudatosság megteremtése az épített környezetben, az energiaellátó hálózatokban és a közlekedésben - számolt be főépítész, hozzáfűzve: prioritás az intelligens mobilitás, azaz a közösségi és kerékpáros közlekedés előnyben részesítése.
   
Az EU következő hétéves költségvetési ciklusában kevesebb forrás áll majd Budapest rendelkezésére, ezért különösen fontos a projektek körültekintő kiválasztása - mondta el.
   
Finta Sándor szólt a Tér-Köz elnevezésű rehabilitációs pályázatról, amelyre kerületi önkormányzatok pályázhatnak összesen 5 milliárd forint értékben. A kiírás célja a közterületek minőségi megújítása, valamint a közösségi célú rehabilitációs programok.
   
A másik nagy hangsúly a Dunával együtt élő város: az új EU-ciklusban az integrált területi beruházások élveznek prioritást, így érdemes egységes fővárosi Duna-stratégiában gondolkodni - közölte a főépítész, aki kiemelte többek között a folyóparti közterület-fejlesztések fontosságát.

A pesti alsó rakpart forgalomcsillapítása mellett érdemes úszó szigetekre telepített funkciókban gondolkodni, emellett rendezni például a belvárosi szállodahajók helyzetét is - említett példákat Finta Sándor.