bezár
 

zene

2013. 05. 18.
Wagner 200 - Gálaesttel emlékeznek a zeneszerzőre az Erkel Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, A walkür és Az istenek alkonya című Wagner-operákból hangzanak el részletek szerda este, a zeneszerző születésének 200. évfordulóján az Erkel Színházban.
A gálaesten a Concerto Budapest zenekar közreműködik Kovács János vezényletével, és fellép a Magyar Nemzeti Balett is. "A Magyar Állami Operaház Wagner-repertoárjának korábbi és közelmúltbeli darabjaiból készült a válogatás, de a következő évadban hallhatók más művek is" - mondta el az MTI-nek a karmester.

A Wagner-gálán olyan rangos énekeseket hallhat a közönség, mint Németh Judit, Sümegi Eszter, Bándi János, Temesi Mária, Kovácsházi István, Perencz Béla és Szegedi Csaba.

Az évforduló miatt most gyakori téma a Wagner-életmű nagysága, a zeneszerző személyisége, valamint a művek 20. századi utóélete. "Az ember mindig nagyon kíváncsi az alkotások keletkezésének történeti hátterére, és arra, hogy ki volt az, aki létrehozta a műveket. De ez nem befolyásolhatja döntően az előadásokat" - hangoztatta Kovács János.

Hozzáfűzte: a Wagner életéről szóló dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a zeneszerző sok megállapítása tőlünk idegen, visszatetsző, vagy egyes emberi viszonyai - például az apósával, Liszttel - ellentmondásosak. "Hol lekicsinylően beszélt Liszt-művekről, hol leborult Liszt előtt, aki egész életében kiállt Wagner mellett - vélte a karmester. - Egy másik félremagyarázható általánosítás, hogy mennyi mindent vett át Wagner Liszttől. Sajnos Lisztet ma is sokan csupán virtuóz zongoraművésznek tartják. Pedig Liszt újításai mélyen beépültek és sajátos minőséget képviselnek a wagneri kompozíciós stílusba. Ahogy nem volt érdemes a 19. században azon vitatkozni az olvasóknak, hogy vajon Goethe vagy Schiller a nagyobb költő, hanem örülni kell, hogy a német irodalom két ilyen óriással dicsekedhet, így Liszt és Wagner a maga zenei világában külön csúcs" - magyarázta Kovács János.

Kovács János Bayreuthban 1978-tól 1980-ig három nyáron át dolgozott korrepetitorként. "Nemcsak a környezet hatott rám, hanem Patrice Chéreau rendezői munkája, A Nibelung gyűrűje színrevitelében, pedig én igazán konzervatív ízlésű vagyok. A cselekményt az ipari forradalom idejére helyezte. Az előadást Pierre Boulez vezényelte."

Az új intendánsok, Eva Wagner-Pasquier, főként pedig Katharina Wagner igyekeznek újításokat is bevezetni, de a jubileumi évben sem kerülhetnek fel a Zöld Dombra korai operák, ezeket a Stadthalléban fogják előadni. "Nem mintha az én véleményem nyomhatna a latban, de hiszem, hogy közülük a Rienzinek ilyen ünnepi évadban a Festspielhausban lenne a helye. Megjegyzem: Mahlernek az egyik kedvence volt. Nagyszabású remekmű, ha nem is olyan mértékben, mint a következők, de jól szemléltetné azt a páratlan fejlődést, amely Wagner munkásságát jellemzi" - mondta Kovács János.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Tankcsapda és Kispál és a Borz a Szigeten – 2026. augusztus 12.
Gondolatok Fazekas Gergely Négynegyed című kötetéről
MÜPA, Budapesti Wagner-napok, Ring 4: Az istenek alkonya. 2026.06.21.

Más művészeti ágakról

Vasárnapig még látogatható
gyerek

Az Irány Panama! szerzője 96 éves volt
Bende Tamás Visszatérés az északi partra című verseskötetének bemutatójáról
Dürer rinocéroszának majdnem igaz története


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés