bezár
 

zene

2013. 07. 03.
Értékes Szöllősy-hagyaték
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szöllősy András zeneszerző, a Bartók után nemzedék egyik legjelentősebb képviselője hagyatékának fontos részét vásárolta meg a 20. és 21. századi zenei archívum és kutatócsoport. A Dalos Anna vezetésével működő csoport tavaly kezdte meg működését, miután a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Programjában 165 millió forint támogatást nyertek.

prae.hu

Nemrég megvásárolhatták Szöllősy András hagyatékának azt a részét, amely nagyrészt az 1959 előtt keletkezett műveket tartalmazza, összesen 42 kéziratot. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének (ZTI) zenetörténésze, Dalos Anna az MTI-nek elmondta, hogy az anyagot Bősze Ádám zenei antikváriustól vették meg.
   
"Már itt vannak a kéziratok az intézetben, páncélszekrényben őrizzük őket a Dohnányi- és a Lajtha-dokumentumok szomszédságában. Nagyon jó állapotban, pontos listával kaptuk meg Bősze Ádámtól a hagyatékot" - részletezte a zenetörténész.
   
"Szöllősy András a Bartók utáni nemzedék egyik legjelentősebb képviselője, Ligeti György és Kurtág György mellett a +harmadik+ mester" - írta Szöllősy-monográfiájában Kárpáti János zenetörténész. A kötetben egy helyen Szöllősy úgy fogalmazott: "Fiatalon rossz darabokat komponáltam. El is dobtam őket."
   
A Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző az 1960 előtt írt műveit "elutasította" és nem is tette ezeket nyilvánossá - mondta a zenetörténész, hozzátéve, hogy az alkotók sokszor viszonyulnak úgy - talán nem egészen objektíven - saját korai munkáikhoz, hogy "kinőtték" első korszakukat.
   
Szöllősy Andrásnak az első, nyilvánosság előtt is vállalt művei az 1960-as években születtek. A haláláig, 2007-ig tartó időszak jól dokumentált, a kottakiadás piacosításáig rendre kiadták a műveit és elég sok hangfelvétel is készült a kompozícióiból.
   
Dallos Anna szerint "a tudomány számára azonban rendkívül fontos az életmű +nem vállalt+ része is. Az anyagból kiderül, hogy dalkomponistaként indult, kórusműveket és szép számú színházi kísérőzenét írt".
   
"Először nekünk, zenetörténészeknek kell igazán mélyen megismernünk a hagyaték eme eddig ismeretlen darabjait, csak azután mondható meg, hogy milyenek a művek. Digitalizáljuk a kéziratokat, hogy kutathatók legyenek, de csakis erre a célra szereztük meg az anyagot" - emelte ki Dalos Anna.

Ha a zeneszerző határozott tiltása ellenére a későbbiekben egy énekes érdeklődne az előadhatóság iránt, akkor a jogok örökösével, a Zeneakadémiával kell tárgyalnia.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

MÜPA, Budapesti Wagner-napok, Ring 4: Az istenek alkonya. 2026.06.21.
MÜPA, Budapesti Wagner-napok, Ring 3: Siegfried. 2026.06.20.
A Bohemian Betyars új albumáról
Tobias Kratzer Fidelio-rendezése a Magyar Állami Operaházban

Más művészeti ágakról

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 27. számáról
Az Életünk folyóirat tavaszi lapszámáról
színház

Interjú Balogh Rodrigóval, az Independent Theater Hungary művészeti vezetőjével


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés