Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere a kiállításhoz kapcsolódó sajtóeseményen elmondta: a dísztárgyat január 31-ig a Zsolnay-negyed látogatóközpontjában, majd végleges helyén, a Káptalan utcai Zsolnay Múzeumban csodálhatja meg a közönség.

A Zsolnay-gyár híres kerámiaművésze, Apáti Abt Sándor által tervezett, gránátalmafa körül táncoló meztelen nőalakokat ábrázoló, gazdag szimbólumrendszerrel dolgozó műremek egyike volt az 1906-os milánói világkiállításon kitört tűzvészt túlélt kevés magyar műtárgynak. A váza néhány évvel ezelőtt bukkant fel a németországi műkereskedelemben, akkor jutott hozzá korábbi tulajdonosa, aki a Virág Judit Galériának kínálta fel értékesítésre.

Páva Zsolt megjegyezte: azzal, hogy az önkormányzati fenntartású Janus Pannonius Múzeum megvásárolta a vázát, lehetőség nyílt rá, hogy az alkotás hazatérjen, csakúgy, mint évekkel ezelőtt a Zsolnay-ritkaságokból álló Gyugyi-gyűjtemény vagy tavaly novemberben egy Lenhardt János által készített különleges hárfa.

Pécs, a kultúra városa nem teheti meg, hogy ne szerezzen vissza egy ilyen vázát, ha lehetősége adódik rá - vélekedett a polgármester. Hozzátette, hogy az önkormányzat a vételárat át fogja utalni a Janus Pannonius Múzeumnak.

Kovács Orsolya művészettörténész arról beszélt, hogy a váza különleges kordokumentum. A Zsolnay-gyár és a technika történetének fontos állomását jelzi, azt a pontot, amikor az érdeklődés a díszkerámiák felől a gyakorlatban is az építészeti kerámiák felé fordult. Egyben világossá vált az, hogy a kézműves munka helyét az ipari megoldások veszik át, ugyanakkor ez utóbbi esetén is van a mód az esztétikai kiteljesedésre - fűzte hozzá.

Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője kiemelte, hogy amíg a Zsolnay név az egész világon ismert, a manufaktúrában készült kerámiák európai és amerikai árverések sztárjai, addig Magyarországon a világ egykori vezető kerámiagyárát csak a három nagy porcelángyár egyikeként említik.

"Ahhoz, hogy a Zsolnay-kultusz a hazai kulturális közgondolkozásban is méltó helyre kerüljön, kultúrpolitikai támogatásra van szükség" - fogalmazott.

Rámutatott arra, hogy a pécsiek az elmúlt években a Zsolnay-negyed kialakításával, a Gyugyi-gyűjtemény és most az Apáti Abt Sándor tervezte váza megvásárlásával sokat tettek a Zsolnay-kultusz megújításáért, ugyanakkor sok munkára van még szükség, hogy a Zsolnay-gyár aranykora a nemzeti kultúra kiemelt fejezete legyen.

Törő István szerint ehhez kiállításokra, publikációkra, marketing- és céltudatos lobbitevékenységre, elszánt, városukra büszke emberekre van szükség.

Az ügyvezető ezért javaslatot tett egy Zsolnay-társaság alakítására, amely a megfelelő szakemberekkel kidolgozná és koordinálná az ezzel kapcsolatos jövőbeni feladatokat.

Törő István bejelentette, hogy a szervezet működéséhez felajánlja a váza értékesítéséből a galériának járó 3,8 millió forint jutalékot, valamint három éven át évi 2 millió forintot.