art&design
2014. 02. 12.
Hantai Simon műveiből rendeznek kiállítást Rómában
Hantai Simon magyar születésű francia festő műveit felsorakoztató kiállítás látható szerdától május 11-ig a római francia kulturális intézetnek otthont adó Medici-villában.
A tárlaton a 20. század második felének egyik legjelentősebb művészeként számon tartott Hantai negyven alkotását, köztük a művész kiemelkedő munkáit mutatják be az 1958 és 2004 közötti időszakból.
A hat évvel a művész halála után megrendezett kiállítás az első jelentős olaszországi retropsektív tárlat, amelyet Hantainak szentelnek. A kurátor Éric de Chassey, a római francia kulturális intézet igazgatója.
Az olasz fővárosban három hónapon át látható művek a párizsi Pompidou Központtal való együttműködés eredményeként mutatkoznak be a római közönségnek. A világhírű központ tavaly nagyszabású életmű-kiállítást rendezett Hantai munkásságából, Rómában azonban egy olyan alkotás, mégpedig a Mariale-sorozat egy Vatikáni Múzeum birtokában lévő darabja is megtekinthető, amely nem szerepelt a párizsi kiállításon.
Az 1922-ben Biatorbágyon született és a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett Hantai Simon 1948-ban római ösztöndíjasként beutazta Olaszországot, majd Párizsban telepedett le, ahol eleinte André Breton szürrealista csoportjához tartozott.
Fordulópontot jelentett számára Jackson Pollock és az akciófestészet felfedezése: az ötvenes évek végén szakított a szürrealizmussal, ekkor készítette gesztusfestményeit, majd 1958-1959-ben egyetlen kalligrafikus képen, az Écriture Rose-on (Rózsaszínű írás) dolgozott. A híres mű is szerepel a római kiállításon.
A hatvanas években találta ki saját festői, úgynevezett pliage-technikáját. Megjelent művészetében a "vakon festés" és a hajtogatás módszere, ekkor végleg elhagyta a képzett rajz- és festéstudást igénylő hagyományos technikát: 1960-1982 között a batikhoz hasonló, a festést és hajtogatást kombináló technikával nyolc sorozatot hozott létre, elsőként a Mariale-t, amelynek több darabját szintén bemutatják az olasz fővárosban. A nagyméretű képek uralkodó színei a helyenként szürke és fekete foltokkal megszakított kék és fehér.
Hantai ettől kezdve óriási hatást gyakorolt a fiatal festők induló nemzedékére. 1982-ben ő képviselte Franciaországot a velencei biennálén. Ezt követően viszont teljesen kivonult a művészeti életből, abbahagyta az alkotást. Búcsúját követően minden megjelenése szenzációnak számított: régi képeit feldarabolva új kompozíciókat állított össze, mint például a Laissées(Meghagyott)-sorozatot, amely az 1980-1982-ből származó Tabulas-ból született meg. Eközben a Guggenheim Múzeum és a Pompidou Központ felkéréseit is visszautasította.
Hantai Simon már életében a kortárs festészet emblematikus, megkerülhetetlen alakjává vált, festményei számos nagy európai és amerikai magánygyűjteményt, illetve múzeumot gazdagítanak. 2012 szeptemberben a Sotheby's aukciósház párizsi árverésén egyik festményéért 720 750 eurót, akkori árfolyamon több, mint 204 millió forintot fizettek.
A hat évvel a művész halála után megrendezett kiállítás az első jelentős olaszországi retropsektív tárlat, amelyet Hantainak szentelnek. A kurátor Éric de Chassey, a római francia kulturális intézet igazgatója.
Az olasz fővárosban három hónapon át látható művek a párizsi Pompidou Központtal való együttműködés eredményeként mutatkoznak be a római közönségnek. A világhírű központ tavaly nagyszabású életmű-kiállítást rendezett Hantai munkásságából, Rómában azonban egy olyan alkotás, mégpedig a Mariale-sorozat egy Vatikáni Múzeum birtokában lévő darabja is megtekinthető, amely nem szerepelt a párizsi kiállításon.
Az 1922-ben Biatorbágyon született és a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett Hantai Simon 1948-ban római ösztöndíjasként beutazta Olaszországot, majd Párizsban telepedett le, ahol eleinte André Breton szürrealista csoportjához tartozott.
Fordulópontot jelentett számára Jackson Pollock és az akciófestészet felfedezése: az ötvenes évek végén szakított a szürrealizmussal, ekkor készítette gesztusfestményeit, majd 1958-1959-ben egyetlen kalligrafikus képen, az Écriture Rose-on (Rózsaszínű írás) dolgozott. A híres mű is szerepel a római kiállításon.
A hatvanas években találta ki saját festői, úgynevezett pliage-technikáját. Megjelent művészetében a "vakon festés" és a hajtogatás módszere, ekkor végleg elhagyta a képzett rajz- és festéstudást igénylő hagyományos technikát: 1960-1982 között a batikhoz hasonló, a festést és hajtogatást kombináló technikával nyolc sorozatot hozott létre, elsőként a Mariale-t, amelynek több darabját szintén bemutatják az olasz fővárosban. A nagyméretű képek uralkodó színei a helyenként szürke és fekete foltokkal megszakított kék és fehér.
Hantai ettől kezdve óriási hatást gyakorolt a fiatal festők induló nemzedékére. 1982-ben ő képviselte Franciaországot a velencei biennálén. Ezt követően viszont teljesen kivonult a művészeti életből, abbahagyta az alkotást. Búcsúját követően minden megjelenése szenzációnak számított: régi képeit feldarabolva új kompozíciókat állított össze, mint például a Laissées(Meghagyott)-sorozatot, amely az 1980-1982-ből származó Tabulas-ból született meg. Eközben a Guggenheim Múzeum és a Pompidou Központ felkéréseit is visszautasította.
Hantai Simon már életében a kortárs festészet emblematikus, megkerülhetetlen alakjává vált, festményei számos nagy európai és amerikai magánygyűjteményt, illetve múzeumot gazdagítanak. 2012 szeptemberben a Sotheby's aukciósház párizsi árverésén egyik festményéért 720 750 eurót, akkori árfolyamon több, mint 204 millió forintot fizettek.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
art&design
Drozdik Orshi: ötven év reflexiói
art&design
Bemutatták a Vasarely regényes évszázada című könyv bővített kiadását
Más művészeti ágakról
irodalom
Weber Kristóf Nyál című könyvének bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon
