építészet
2014. 02. 21.
Még több lesz látható a pekingi Tiltott Városból
Még többet mutat majd meg magából a pekingi Palotamúzeum, közismertebb nevén a Tiltott Város, az egykori uralkodók és családjuk Peking központjában található lakhelye - jelentette be pénteken San Csi-hsziang, a múzeum kurátora.
A hatszáz éves császári palotának ma mindössze alig több mint a fele, 52 százaléka nyitott a nagyközönség számára. A múzeum vezetése arra készül, hogy a jelenleg felkereshető középső és keleti rész, a császárok lakhelye és a kert mellett 2015-re látogathatóvá teszi a palota nyugati szárnyát, a császári háremhölgyeknek is otthont adó szektort. 2018-ra a Tiltott város 76 százaléka lesz szabadon bejárható.
A kínai hatalom 1420 és 1911 közötti központját évente 15 millió látogató keresi fel. Az utóbbi években a médiában leginkább az épületegyüttes és értékeinek biztonságáról cikkeztek, miután egy kiállításáról egy tolvaj értékes ereklyéket lopott el.
A kurátor pénteki tájékoztatóján azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a Palotamúzeum szeretne együtt dolgozni a világ egyik legnagyobb kínai műtárgygyűjteményével rendelkező tajvani (tajpeji) Palotamúzeummal. A két intézmény már szervezett közös kiállításokat Tajpejben, de nem Pekingben.
A Ming- és Csing-dinasztiák összesen 24 kínai császárnak csaknem fél évezreden át lakhelyéül szolgáló palotát az UNESCO 1987-ben vette fel a világörökségek listájára.
A kínai hatalom 1420 és 1911 közötti központját évente 15 millió látogató keresi fel. Az utóbbi években a médiában leginkább az épületegyüttes és értékeinek biztonságáról cikkeztek, miután egy kiállításáról egy tolvaj értékes ereklyéket lopott el.
A kurátor pénteki tájékoztatóján azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a Palotamúzeum szeretne együtt dolgozni a világ egyik legnagyobb kínai műtárgygyűjteményével rendelkező tajvani (tajpeji) Palotamúzeummal. A két intézmény már szervezett közös kiállításokat Tajpejben, de nem Pekingben.
A Ming- és Csing-dinasztiák összesen 24 kínai császárnak csaknem fél évezreden át lakhelyéül szolgáló palotát az UNESCO 1987-ben vette fel a világörökségek listájára.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
építészet
A tehetséggondozás útjai az építészetképzésben I. – Tudósítás két tételben
építészet
Más művészeti ágakról
gyerek
Berg Judit mesesorozatából koncertszínház és bábrevü készült
