Elena Kagan, a legfelsőbb bíróság elnöke magyarázat nélkül utasította el a Doyle-hagyaték kérelmét. Az örökösök szerint Leslie Klinger és Laurie R. King íróknak jogdíjat kellene fizetniük, amiért Conan Doyle karaktereit használják.
    

Egy chicagói fellebbviteli bíróság idén júniusban már a Doyle-hagyaték ellenében határozott. Az akkori döntés szerint Arthur Conan Doyle 1923 előtt publikált 50 Sherlock Holmes-írása már közkincsnek számít, így a skót szerző hagyatékának kezelője már nem kérhet jogdíjat a művekre való hivatkozással.
    

A bíróság akkori határozata értelmében a briliáns nyomozóról szóló korai munkák, a Holmesra, segítőtársára, Dr. Watsonra, ősellenségére, Moriarty professzorra vonatkozó leírások, a detektív háza, a 221B Baker Street és Holmes kokainfüggősége sem tartoznak már az amerikai szerzői jogvédelem hatálya alá.
    

A chicagói bíróság úgy értékelte: nem volt ok arra, hogy a jogok lejárta után meghosszabbítsák a művekre az amerikai szerzői jogi rendelkezéseket. Csupán tíz olyan 1923 és 1927 között keletkezett Holmes-történet maradt, amelyek szerzői jogai 2022 decemberében évülnek el.
    

Klinger kiadója 2011-ben ötezer dolláros jogdíjat fizetett az A Study in Sherlock című kötet után. A tervek szerint novemberben megjelenő második, In the Company of Sherlock Holmes című könyv után azonban már nem volt hajlandó fizetni, ezért a Doyle-hagyaték perbe fogta őt.
    

Klinger azzal érvelt, hogy a műben 1923 előtt alkotott személyiségek szerepelnek, így a köztulajdon kategóriájába esnek. A chicagói bíróság június 16-án az író javára döntött és a legfelsőbb bíróság most jóváhagyta az akkori határozatot - adta hírül a BBC News.