A Siklós, a modern magyar kerámiaművészet bölcsője elnevezésű tárlat az 1969-ben indult, majd 1970-ben nemzetközivé bővült szimpozionok alkotásaiból azokat mutatja be, amelyeket Pécsett őriznek - olvasható a JPM tájékoztatójában. A kiállítást Sárkány József művészettörténész válogatta és rendezte.
    

A múzeum tájékoztatása szerint a siklós-villányi szimpozionok jelentőségét az is adja, hogy azok az elsők között kapcsolódtak a hatvanas évek elején, közepén induló osztrák és csehszlovák alkotótáborokhoz.
    

"Csaknem félszáz kerámia plasztika, relief, fali tál, váza mutatja azt a változatos alkotó tevékenységet, amely jórészt fiatal, a pályájuk elején lévő művészek lelkesedésének köszönhetően megvalósult" - fogalmaztak.
    

Az első szimpozion résztvevői többségükben olyan - akkor huszonéves - fiatalok voltak, mint Benkő Ilona, Horváth Sándor, Lőricz Győző és Schrammel Imre, akik "szinte a semmiből hozták létre a munkáikat", spontán módon csatlakozva a progresszív nemzetközi művészeti trendekhez - olvasható az összegzésben.