bezár
 

irodalom

2009. 02. 25.
Az 1968-as sorsfordító év nem az erőszakról szólt
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az 1968-as esztendő nem elsősorban az utcai erőszakról, a felgyújtott autókról és a követ dobáló fiatalokról szólt, ahogy az még ma is kirajzolódik a médiában; a sorsfordító év mélyen beavatkozott a későbbi történelmi folyamatokba - hangoztatta Krausz Tamás történész kedden Budapesten, amikor bemutatta a témában megjelent tanulmánykötetet.

prae.hu

Az 1968: Kelet-Európa és a világ című kötet szerzői ezzel az egyoldalú megközelítéssel akartak szakítani, amikor bemutatták a történelmi örökség sokféleségét, azt hogy a négy évtizeddel korábbi események mit jelentettek a Európában, a "keleti blokk" országaiban, köztük Magyarországon - hangzott el.

A kötet a kelet-európai tanulmányok sorozat legújabb kiadványa, a szerzők között van Krausz Tamás, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára mellett Földes György, Bartha Eszter, Székely Gábor, Maruzsa Zoltán és Mitrovits Miklós.

Krausz Tamás szerint "Kelet-Európa és Nyugat-Európa történelmi órája 1968-ban sem járt együtt"; másféle értékek, másféle gondolati irányzatok fejlődtek ki még a fennálló rendszerrel szembeni lázadása tekintetében is.

Míg Nyugat-Európára inkább a közösségi, "szocialisztikus" átalakítások voltak jellemzőek, addig a kelet-európai események középpontjában jellemzően a piacgazdaság és a demokrácia problémája állt.
Krausz Tamás úgy látja, az 1968-as év "világtörténelmi jelentőségű fordulatot" vont maga után, ennek ellenére a modern történetírás gyakorlatilag alig vett róla tudomást. A tanszékvezető ezért "konkrét történeti kutatásokra" hívott fel, amelyek feltárhatják a "sokszínű folyamatot".

A történész arra az ellentmondásra is rámutatott, hogy 1968 után egy olyan világ formálódott, amelyet a forradalmárok egyáltalán nem kívántak, sőt, amelyet éppen el akartak kerülni. Mivel céljaikkal ellentétes folyamatok indultak el, ezért 1968 ebből a szempontból vereséget szenvedett - fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy emberjogi szempontból ugyanakkor a "forradalmi üzenet" fennmaradt; ekkor fogalmazódtak meg a kisebbségvédelem, az antirasszizmus vagy a feminizmus ma is aktuális kérdései.
Mitrovits Miklós, aki a kötetben az 1968-as lengyelországi történéseket vette górcső alá, arról írt, hogy a lengyel ellenzéki mozgalom ekkor érkezett fordulóponthoz. Ekkor számoltak le azzal a mítosszal, hogy a párton belül kell reformokat kikényszeríteni, és ettől kezdve inkább a társadalomra támaszkodva akartak reformokat kikényszeríteni a párttól.

nyomtat

További írások a rovatból

Bali Péter Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni című könyvéről
Az Alföld 2026. augusztusi számáról
Az építészet és az irodalom rokonlelkűségéről
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 31. számáról

Más művészeti ágakról

Tankcsapda és Kispál és a Borz a Szigeten – 2026. augusztus 12.
Az építészet és az irodalom rokonlelkűségéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés