Sárkány József, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a Múzeum Galériában berendezett tárlat anyaga a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményének része és rendszerint májustól szeptember végéig látható a badacsonytomaji Egry József Emlékmúzeumban.
    

A pécsi és a veszprémi intézmény együttműködése azonban lehetővé tette, hogy a Balaton festőjeként is ismert alkotónak a nagyközönség elől ebben az időszakban elzárt munkái a baranyai megyeszékhelyen, ezzel egyidejűleg Victor Vasarelynek, az optikai festészet vezéregyéniségének művei Veszprémben legyenek megcsodálhatók.
    

Az osztályvezető kiemelte, a Pécsen jövő év március 26-ig nyitva tartó, Balatoni fények című Egry József-tárlat harmincnégy alkotást vonultat fel, ezek döntő többsége festmény, a többi grafika. A képek a teljes életművet felölelik.
    

Egry József Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly tanítványa volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Rövid megszakításokkal 1918-tól a Balatonnál, előbb Keszthelyen, majd Badacsonytomajon élt, és számtalan aspektusban, napszakban festette meg a tavat.
    

Művészetének fő problémája az ember és a természet örök viszonya, együvé tartozása volt. Az 1910-es években elsősorban a paraszti környezet foglalkoztatta, az 1920-as évek végén több vallási tárgyú képet is készített, munkáival 1922-ben Budapesten, 1928-ban Berlinben, valamint Drezdában tartott kiállításán is megismerkedhetett a közönség.
    

Egry Józsefet a modern magyar festészet egyik legeredetibb hangvételű, drámai erejű képviselőjeként tartják számon. Munkáiban együtt élt a grafikus és a festői elem, művészetére jellemző az impresszionizmus fényimádata, a plein air frissessége és az expresszionizmus drámája.
    

A művészt 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1998-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. Badacsonytomaji műteremvillájában 1973-ban nyílt meg az Egry József Emlékmúzeum, amelyben fő műveinek egy része látható.