bezár
 

irodalom

2018. 03. 20.
A kívülálló nézőpontja
Esther Kinsky: Folyó. London, 2018. Ford. Iain Galbraith.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Folyó Esther Kinsky harmadik regénye. A hosszabb ideig Battonyán élt író, a Banatsko szerzője ezúttal Londont mutatja meg egy kívülálló szemével. Esther Kinsky a napokban a lipcsei könyvvásár díját vehette át legújabb kötetéért.

Esther Kinsky 1956-ban született Németországban, majd egy ideig Angliában élt. 2004-től négy évet Dél-Magyarországon, Battonyán töltött. Ez az időszak inspirálta a magyarul is megjelent Üdülő, illetve Banatsko című műveit. A két regény közös vonása, hogy olyan külső nézőpontból ábrázolja a meg nem nevezett "dél-alföldi" közösség életét, ahogy egy szűkebb vagy tágabb értelemben ide született ember sosem láthatná. Esther Kinsky számára nem volt teljesen idegen ez a világ, hiszen fordítóként is jól ismerte a kelet-európai irodalmat, lengyel műveket is ültetett át németre, többek között a magyarul is olvasható Olga Tokarczuk vagy Joanna Bator regényeit. A Folyó című mű a harmadik önálló regénye, amelyben Kinsky az Angliában eltöltött időszakot eleveníti fel. A narrátor kívülről érkezik, akárcsak a "magyar" regények esetében, és ahogy minket is izgatott-elgondolkodtatott, hogyan lát bennünket egy más világból jövő, ugyanígy az angol olvasók számára is izgalmas, milyennek látszanak egy  német utazó szemüvegén keresztül.

A cselekmény nagy részében egy nő sétál a kelet-londoni Lea Valley-ben, a város peremvidékén, ahol a városi, a paraszti és az ipari kultúra folyamatos átfedésben él és  újraírja egymást. Ez a nő, az elbeszélő, emigráns, akárcsak a többiek, akiket megismert korábban. Legtöbbjük, „akikkel összesodródott a város folyamában” szintén valahonnan máshonnan érkeztek, mint például Katz, a zöldséges, a Horvát, aki jótékonysági üzletet vezet a boszniai menekülteknek, vagy egy régebbi ismerőse, egy cirkuszi előadó. Ez utóbbi német, akár az író, aki a Rajna partján nőtt fel és a folyók mindig is vonzották.

Kevés dolog történik a Folyóban. A karakterek távoliak, párbeszéd szinte nincs benne és valószínűleg a 37 fejezet olvasható lenne akár tetszőleges sorrendben is, anélkül, hogy elveszne a történet értelme. Esther Kinsky névtelen narrátorként megfigyel és emlékezik. A The Guardian-ban megjelent cikk Kinsky külső szemszögét, stílusát egyenesen W.G. Sebaldéhoz hasonlítja. Ahogy Sebaldnál is keveredik történelem, helyleírás, memoárirodalom és fikció, Esther Kinskynél is a sokféleség jellemző. Kinsky azonban jobban érdeklődik az emberi természet iránt, mint Sebald, közelebbi kapcsolatban is áll a várossal és annak lakóival. A Guardian recenzense szerint a Folyó legélvezetesebb részei azok, ahol a tájleírástól az időjáráson át a tönkrement (kis)emberek életéig jutunk el.

 

A Folyóról szóló cikk forrása: www.theguardian.com/books/2018/mar/07/river-esther-kinsky-review-an-outsiders-view-of-londons-edgelands

Esther Kinskyről korábban a prae.hu-n megjelent írások:

Simon Márton: https://www.prae.hu/article/3537-a-szarazer-folott-az-eg/

Csobánka Zsuzsa: https://www.prae.hu/article/3350-teljesen-idegen-itt/

nyomtat

Szerzők

-- Tardi Zsuzsanna --


További írások a rovatból

irodalom

Vaktérkép
Recenzió a Természetellenes vadság című líraantológiáról

Más művészeti ágakról

A 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban
(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés