„Miért nincs magyar krimi, ha van?” – teszi fel a kérdést és járja körbe a kritikák által az Ex-libris rovatot jegyző Deczki Sarolta, kinek tollából olyan művekről olvashatunk, amik a magyar krimi-vonalat erősítik. Az egymásra épülő írások közül elsőként Babiczky Tibor Magas tenger című detektívregényében kerül színre, hogy mi az, ami a regény struktúráját erősíti és hogy ez mitől válik különlegesebbé a klasszikus detektívregények struktúrájától. A következőkben Baráth Katalin Arkangyal éjjel című regényének hősnőjére kerül a hangsúly, majd Kolozsi László A bejrúti járat című krimijének hátborzongató aktualitásáról olvashatunk. A rovatot Molnár T. Eszter Szabadesés című művéről szóló kritika zárja. Összességében a rovat láttatja, hogy a magyar krimi kezd megerősödni és foglalkozik az aktuális társadalmi-politikai kérdésekkel is.

Továbbá figyelemre méltó Károlyi Csaba írása Pál Sándor Attila Rokonok című első novelláskötetéről, leginkább abból a szempontból, hogy most már prózaíróként is felfigyelhetünk a szerzőre. Bihari Péter Hahner Péter Világtörténeti kaleidoszkóp magyar szemmel című alkotásának sokszínűségéről számol be, míg Benedek Szabolcs Frank Tibor Szalonvilág. Polgári érintkezés modernizálódása a 19. században című munkájának olvasmányosságáról és érzékletességéről ír.

A külföldi irodalomról szóló kritikai vonalat erősíti Hegedűs Claudia írása André Aciman Harvard tér című regényéről, de Zsembery Borbála tollából is olvashatunk Lydia Davis Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit jobban is című novelláskötetéről.

Az írásokat Puha Ferenc munkái egészítik ki, melyek absztrakt expresszionista képzeteket keltenek. A képsorozat olyan konstrukciókból épül fel, melyek széles ecsetvonásokkal erős gesztusokat ábrázolva egyszerre megengedik az egészként és részekként való szemlélési módot.

A lapszámban megjelenő szépirodalmi alkotások, kritikák és könyvismertetők mellett az ígéretes könyvújdonságok szemléléséhez segítséget nyújt A hét könyvei válogatás, valamint A Líra Könyvesbolt sikerlistája.