színház
2009. 07. 28.
Skandináv tangófesztivál Finnországban
Több ezer kilométernyire argentin szülőföldjétől, Finnország látja vendégül a tangó szerelmeseit, akik minden júliusban nagyszabású fesztiválon ünneplik a dél-amerikai tánc skandináv változatát.
Az éjféli világosságban több mint százezren gyűltek össze július közepén a Helsinkitől 360 kilométerre északra fekvő Seina:jokiban a négy napon át tartó idei Tangomarkkinatra (Tangópiac).
A visszafogottnak és hallgatagnak ismert finneknek jó alkalom a tangó, hogy megtörjék a jeget, és lappangó latin hajlamaikat is felvillantsák.
A tangó a második világháború után élte első virágkorát Finnországban egészen az 1960-as évekig: ezrek lejtették és énekelték a festői tavaknál tartott bálokon. A hatvanas évek végén és hetvenes években a rock and roll és a pop előretörése miatt háttérbe szorult, majd az 1985-ben tartott első Tangomarkkinatnak köszönhetően felvirágzott a reneszánsza.
A finn tangó lassúbb, mint az argentin, a dalszövegek pedig gyakran szólnak a természet és a finn vidék szépségeiről.
A fesztivál sok résztvevője nem ismeri a tánc ritmusát, így beéri azzal, hogy énekével kísérje a táncolókat. A rendezvény ugyanakkor számos fiatal finn tehetségnek szolgál ugródeszkául a karrier felé, például az idei tangóverseny húszéves nyertesének, Amadeus Lungbergnek.
Ennek ellenére a finn tangó ismét „veszélyeztetett műfajjá” vált, a fiatal nemzedékek körében ugyanis nem túl népszerű.
„Húsz év, és a tangó kihal Finnországban - panaszolja Pekka Gronow népzeneszakértő. - Ha nem volna a fesztivál, már tíz évvel ezelőtt eltűnt volna”.
A visszafogottnak és hallgatagnak ismert finneknek jó alkalom a tangó, hogy megtörjék a jeget, és lappangó latin hajlamaikat is felvillantsák.
A tangó a második világháború után élte első virágkorát Finnországban egészen az 1960-as évekig: ezrek lejtették és énekelték a festői tavaknál tartott bálokon. A hatvanas évek végén és hetvenes években a rock and roll és a pop előretörése miatt háttérbe szorult, majd az 1985-ben tartott első Tangomarkkinatnak köszönhetően felvirágzott a reneszánsza.
A finn tangó lassúbb, mint az argentin, a dalszövegek pedig gyakran szólnak a természet és a finn vidék szépségeiről.
A fesztivál sok résztvevője nem ismeri a tánc ritmusát, így beéri azzal, hogy énekével kísérje a táncolókat. A rendezvény ugyanakkor számos fiatal finn tehetségnek szolgál ugródeszkául a karrier felé, például az idei tangóverseny húszéves nyertesének, Amadeus Lungbergnek.
Ennek ellenére a finn tangó ismét „veszélyeztetett műfajjá” vált, a fiatal nemzedékek körében ugyanis nem túl népszerű.
„Húsz év, és a tangó kihal Finnországban - panaszolja Pekka Gronow népzeneszakértő. - Ha nem volna a fesztivál, már tíz évvel ezelőtt eltűnt volna”.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
színház
Cseresznyéskert – Royal Shakespeare Company, Swan Theatre, Stratford-upon-Avon
színház
Szakonyi Károly a szocioriport és a hangjáték kapcsolatáról, és a rádiódramaturgia mibenlétéről
színház
Beethoven Fidelioja a 2026-os Bajor Operafesztiválon
Más művészeti ágakról
film
BIFF - Beszélgetés forgatókönyvírásról és az egyéni hang megőrzéséről
irodalom
Kerekasztal-beszélgetés az irodalom és a medialitás kapcsolatáról
