bezár
 

színház

2022. 04. 13.
Nők, férfiak egyenlők?
Bemutatják Miskolcon Ibsen Babaházát
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az évad utolsó premierjére készül a Miskolci Nemzeti Színház. Április 14-én a Babaház lesz látható Béres Attila rendezésében, Czakó Juliannával és Görög Lászlóval a főszerepben. Ibsen 1879-ben megírt darabja miatt Európa-szerte vitáktól volt hangos a sajtó és a színházi nézőtér. A világ szerencsére változott a Nóra ősbemutatója óta, és Ibsen kérdésfelvetése is jócskán megelőzte saját korát. De vajon a mi korunk meghaladta-e már Ibsent?

Nóra és Helmer házasok. Szeretik egymást. Mindenük megvan: pénz, pozíció, gyerekek, bár a pénz és a pozíció inkább Helmeré, Nórának maradnak a gyerekek. Amikor Helmer tudomására jut egy régi bűn, amit Nóra – férje érdekében – elkövetett, a megértés legcsekélyebb szándéka nélkül taszítja el feleségét magától. Nóra ekkor jön rá, hogy házassága nem igazi szövetség, ő maga pedig csupán díszes keret férje portréján. Összecsomagol, és gyerekeit hátrahagyva, elhagyja családját. Ennyi a történet. A polgári közönség felháborodott, a női emancipáció hívei lelkesedtek. Elhagyhatja-e egy anya a gyermekeit? Mit vár el a társadalom egy nőtől és mit bocsájt meg egy férfinak? Inkább nők és férfiak vagyunk, női és férfiszerepekkel, vagy elsősorban emberek és egyenlők?

Szkéné színház

Béres Attila ezekre keresi a választ legújabb rendezésében, aminek kiindulópontja éppúgy lehet az „éljen a feminizmus”, mint a „megtehet-e ilyet egy nő?” felvetés. – Inkább az „éljen a feminizmus” szemszögéből közelítettünk a darabhoz, de egy Nóra-próbafolyamat során a második kérdést sem lehet megkerülni. Azt hiszem, hogy ha lefújjuk a port a darab korba ágyazott részleteiről, akkor az alapkérdés – van-e egy nőnek annyi szabadsága, joga és kötelessége egy házasságban, mint egy férfinak – ma ugyanolyan érvényes, és egyértelmű nemmel megválaszolható, mint Ibsen idején. Változtak az arányok, jobb a helyzet, mint száz éve, de a társadalmi konvenciók Magyarországon még mindig alárendelt pozícióba sorolják a nőket – magyarázza a rendező. Helmer és Nóra házassága ráadásul látszatra nem is olyan rossz: szépen élnek, szép gyerekeik vannak, minden szép körülöttük. Az egész alatt azonban kimondatlan feszültségek izzanak, leplezett agresszió és függőségben tartás az egyik oldalon, megfelelési kényszer és a függőség kényelmének elfogadása a másikon. – A darab ezért is lehet sokaknak érdekes, mert nem a szélsőségek terepén mozog, hanem a jól ismert hétköznapiságén. Ettől függetlenül nem tartom feminista darabnak a Nórát, mert leszűkíti az értelmezést. Ez elsősorban egy párkapcsolat története, egy nagyon lassan változó társadalmi elvárással a háttérben. Ezért is találóbb a Babaház cím, amit Kúnos László fordítása (és Ibsen eredeti címadása) nyomán mi is használunk Ari-Nagy Barbara dramaturggal – fejti ki Béres Attila.

Hozzáteszi, az az érdekes Ibsen szövegében, hogy nem kell nagyon sokat változtatni rajta, hogy egy mai városi, középosztálybeli család jelenjen meg előttünk, egy család, ami lehetne akár magyar is. – Elsősorban a nagyon 19. századi részleteket kellett lefaragnunk, például a cselédet, dajkát, akiket száz éve még a magyar átlagpolgár is meg tudott fizetni, ma azonban már nagyon más társadalmi réteget idéz be, ha egy házban állandó személyzet van. A szöveg sűrűbb lett, gyorsabb tempójú, új elem mindössze annyi van benne, hogy az Ibsen által eredetileg táncnak leírt produkciót, amellyel Nóra készül fellépni, egy dalra cseréltük ki – árulja el a rendező. Horesnyi Balázs Jászai-díjas, Érdemes Művész díszlettervező igencsak különleges látványvilágot álmodott meg a darabhoz, ugyanis a játékteret tetőtől talpig citromsárgába öltöztette. – A díszlet sárgája inkább esztétikai, mint szimbolikus döntés eredménye. Olyan teret képzeltünk el, amely modern, letisztult, otthonszerű, de annyira mégis absztrakt, hogy ne a realista részleteire figyeljünk. A monokrómia kicsit elemeli a valóságtól, egy keretet képez, amely kiemeli a benne történteket – avat be a részletekbe Béres Attila.

A főszereplő Nórát Czakó Julianna kelti életre a Játékszín sárga terében, aki elmondása szerint nagyon örül a szerepnek. – Szerintem minden színésznőnek a szerepálmai között ott van Nóra. Ibsen 1879-ben írta ezt a történetet, ami akkoriban nagy port kavart, de úgy vélem, hogy meg lehet találni ennek az igazságát ma is. Sok olyan súlyos történet van, mint amilyen ez, és talán jó az, ha a néző ezt láthatja, szembesülhet vele, hogy ez akár az ő életében is így van. Rájöhet, hogy ő is egy dobozba zárja magát, - csak hogy egy kicsit a Tartuffe előadásunkat idézzem -saját babaházába menekül – véli a színművésznő. – Nórának megvan a saját igazsága. Bár egy törvénybeütköző dolgot követett el, ő tényleg mindent a családjáért tesz. Elhiszi, hogy neki az a feladata, hogy mindent feláldozzon értük, saját magát pedig a végtelenségig a háttérbe szorítsa és elviselje, hogy mindenki azt gondolja róla, hogy mindenre alkalmatlan, mert nagy válságban még nem volt az élete. Aztán szép lassan kiderül, nagyon sok munka és áldozat van a háttérben, amit minden nap meg kell neki hoznia a tökéletes látszat fenntartása érdekében, mert ezt várja el tőle mindenki. Mindezek mellett mégsem gondolom, hogy áldozat lenne. Reményeim szerint egy izgalmas és különleges előadást láthatnak a nézők – összegzi Czakó Julianna.

Helmer:  GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas      
Nóra:  CZAKÓ JULIANNA    
Rank Doktor:  GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész 
Kristine Linde:  EDVI HENRIETTA     
Krogstad:  FANDL FERENC
Helmerék gyermekei:  BERTÓK KRISZTOFER / MARJAS MÁTÉ, SZEGEZDI EMMA, SZEGEZDI HÉD

Díszlettervező:  HORESNYI BALÁZS Jászai-díjas, Érdemes Művész
Jelmeztervező:  PILINYI MÁRTA
Dramaturg:  ARI-NAGY BARBARA
Súgó:  MÁRTON B. ANDRÁS 
Ügyelő-Rendezőasszisztens:  PÖLTZ JULIANNA
fordította:  Kúnos László
Rendező:  BÉRES ATTILA

Képek: Éder Vera

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Az Átrium Színház A trianoni csata című előadásáról
Filmszínházi keretek között debütált a Batsheva Dance Company felújított táncelőadása
színház

Shakespeare-vígjátékok egy snittben Shakespeare-vígjátékok egy snittben
Lóvátett lovagok, Tévedések vígjátéka és A vihar a Shakespeare 37 sorozatban
Nálatok is esik? a KB35 Színházi Nevelési Társulat és a Trainingspot Társulat részvételi előadása

Más művészeti ágakról

gyerek

Pagonyfeszt a Dürer kertben Pagonyfeszt a Dürer kertben
Családi program május 22-én
irodalom

Legyen egy biztonsági trambulinja az irodalomnak Legyen egy biztonsági trambulinja az irodalomnak
Fehér Enikő volt a Kötetlenül sorozat 12. vendége májusban
irodalom

Természetes, hogy értelmetlen Természetes, hogy értelmetlen
A Hazai Attila Irodalmi Díj idei díjazottja Szabó Marcell


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés