Morelli Edit Ferenczy Noémi-díjas festő- és zománcművész neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik a kortárs magyar zománcművészet megszületésével, amikor a zománcmű, kilépve alkalmazott művészeti státuszából képzőművészeti műfajjá lépett elő - emlékeztetnek a szervezők az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményükben.

Morelli Edit 1958-ban végzett a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban, majd a Xantus Gyula vezette szabadiskolában folytatott művészeti tanulmányokat. Mesterei Xantus Gyula mellett Kátai Mihály és Tamás Ervin voltak.

Tűzzománctechnikával 1973-tól foglalkozott; az 1970-es években organikus, a létet teljességében értelmező ötvöszománcain a világegyetemet jelképező életfák, kunbabák, madonnák a népművészet formanyelvén szólaltak meg.

Mint a közleményben felidézik, Morelli Edit kemencéjéből az 1980-as évektől festőzománc művek kerültek ki. Ebben a technikában találta meg annak lehetőségét, hogy saját festői nyelvezetet teremtsen.

A Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep egyik alapítója, a nyírbátori és a hajdúdorogi nyári zománctelepek művészeti vezetője volt.

Zománcművei nemcsak motívumaikban, hanem anyagukban is az alapokhoz, az őselemekhez (föld, víz, tűz, levegő) kötődnek. Azon kivételes zománcművészek egyike, aki nem uralkodni kívánt az anyagon, hanem törvényszerűségeit fölismerve, hűséges alkotótársává tette - hangsúlyozzák a szervezők.

Mint kiemelik, Morelli Edit rendkívül érzékeny, líraian intellektuális látásmódjával és bravúros technikai tudásával a gondolat legfinomabb rezdüléseit is képes volt zománcba égetni.

A május 25-éig látogatható búcsúkiállítás kurátora Nagy Márta porcelántervező művész, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritája.

Fotó: parbeszedhaza.hu