Az 1800-as években egyre népszerűbbé váló keleti utazások során gyűjtött műtárgyak, a hazai szecesszió orientalista szemlélete, a két világháború közötti építési lehetőségek, valamint kortárs építészeink ázsiai sikerei alkotják a Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös tárlatának legfőbb témaköreit.

A kiállítás Irán, az Egyesült Arab Emírségek, India, Srí Lanka, Kambodzsa, valamint Kína és Japán helyszínein keresztül mutatja be azokat az építészeti víziókat és megépült alkotásokat, amelyek izgalmas feladatként hatották át építészeink képzeletét.

Számos olyan terv, fénykép és dokumentum is látható a kiállításban, amelyek a közelmúltban kerültek elő, köztük Kós Károly eddig sosem publikált isztambuli fotói, ifjabb Francsek Imre vagy Károly Jenő iráni alkotásai, Giergl Kálmán keleti műtárgyai vagy Hudec László Sanghajban készült portréja.

A kortárs építészek közül a zalaszántói sztúpa tervezője, Ráskai Ferenc rajzait, Viczián Szilvia arab városokban megvalósult munkáit, Csete György, Medgyaszay István és Kertész K. Róbert dél-ázsiai vízióit, illetve Japán egyik legtermékenyebb magyar alkotója, Pálffy György középületeit láthatja a közönség. Szerepelnek a tárlaton Bognár Botond építész, szakíró és Bognár Balázs, a Kengo Kuma iroda vezető tervezőjének munkái is.

Az építészek sokrétű művészetéről tanúskodnak a gyöngyöshalászi Takách Béla buddhista témájú, valamint Sánta Gábor Angkorhoz kapcsolódó festményei.

A kiállítást vizuális anyagok egészítik ki, köztük Hudec László életéről szóló kisfilm, Csernyus Lőrinc Dubaj Expón látható víz-bemutatója és Lévai Tamás sanghaji pavilonjának animációja.

A Műcsarnok alagsori Boxának három termében pedig Arian Choroomi iráni, Perin Mistri indiai, valamint Fudzsimoto Szu japán tervező munkáit állítják ki. A tárlat február 11-ig tart nyitva.