bezár
 

építészet

2009. 09. 25.
Felmentették a műemlékrongálás vádja alól a kőszegi posztógyár lebontóit
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Első fokon felmentették a műemlékrongálás vádja alól a volt kőszegi posztógyárat leromboltató vállalkozókat; a városi bíróság pénteken meghozott nem jogerős ítélete szerint ugyanis az ideiglenes műemléki védelem alatt álló épület nem minősül műemléknek, védettséget csak jogszabály, miniszteri rendelet adhatott volna.
A perbe fogott vállalkozók a vád szerint 2008. március 19-én egyetlen nap leforgása alatt engedély nélkül ledózeroltatták a volt kőszegi posztógyár ideiglenes műemléki védettség alatt álló épületét. A per hétfőn kezdődött a Kőszegi Városi Bíróságon.

A bíróság az első rendű vádlottat K. Szabolcsot közokirat-hamisításban bűnösnek mondta ki, mivel meghamisította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatát, és azt úgy állította be, mint ha a hivatal is hozzájárulását adta volna a bontáshoz. A vádlottat ezért a bíróság három hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette, valamint kötelezte 88 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére.

A bíróság ugyanakkor mind a hat vádlottat felmentette a műemlék megsemmisítéssel való megrongálásának vádja alól. Ítéletében hangsúlyozta: nem történt bűncselekmény, álláspontja szerint ugyanis a műemlék fogalma törvényi szabályozás hiányában nem terjeszthető ki. A kulturális örökség védelméről szóló törvény pedig csak azt tekinti műemléknek, amelyet a miniszter rendeletben azzá nyilvánított.

Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló épület megrongálása miatt közigazgatási eljárás keretében kiszabható volt műemlékvédelmi bírság, építésrendészeti bírság, polgári peres eljárásban érvényesíthető kárigény, de a bíróság álláspontja szerint egy közigazgatási eljárásban született határozat nem képezheti alapját egy büntetőeljárásban született ítéletnek.

A bíróság rámutatott arra is: semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá azt, hogy a vádlottak már a terület hasznosítására kiírt önkormányzati pályázat benyújtásakor az épület lebontását tervezték volna, és ezért nyújtottak volna anyagi támogatást annak a vállalkozásnak a megalapításához, amely végül lebontatta a posztógyár épületét.

Az ítélet indoklása szerint a pályázat benyújtásának időpontjában az épület még nem állt ideiglenes műemléki védelem alatt, így az sem róható fel a vádlottaknak, hogy a terület hasznosítását a rajta álló épület nélkül képzelték el. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, a vádlottak és védőik elfogadták azt.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

építészet

Kerekasztal-beszélgetés az építészet kritikai visszahódításáról
építészet

Sugár Viktória és Kita Michihiro Pesti bérházak. Stílus, mintázat, fejlődés című könyvéről
építészet

Az EDGE Fest építészeti és design fesztiválról
építészet

Interjú Schmied Andival

Más művészeti ágakról

Vasárnapig még látogatható
Travis Knight: Wildwood - A tiltott Vadon
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 44. számáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés