Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán a gyermek- és ifjúsági előadásokról szólva elmondta, kiemelten fontosnak tartják a népmesék, a magyarság történelmével kapcsolatos történetek és a magyar szerzők új darabjainak bemutatását. A mostani bemutató a második kategóriába tartozik. Arany János költeményének átdolgozására Zalán Tibor dramaturgot kérte fel.

Csurulya Csongor elmondta, egy különleges látványvilágú előadást szerettek volna létrehozni, amely a fiatalok érdeklődését is felkelti a történet iránt. Hozzátette: a történet egy mitikus korba viszi a nézőt, zenét nem írtak hozzá, különféle hangokat, zörejeket használnak aláfestésként. Arra inspirálják a nézőket, hogy saját tapasztalataikból, tudásukból merítve, egy „szellemi utazással" tegyék teljessé a történetet. A darab nyelvezetében Arany János eredeti művét eleveníti fel.

A forgószínpad közepén egy nagy fa lesz, amelynek ágai agancsszerűek. A fának egy másik magyarságtörténethez van köze, amit beemeltek a darabba - jegyezte meg Egyed Zoltán díszletterveiről a rendező.

Egyed Zoltán úgy fogalmazott, sok képi asszociációval próbált élni, főként atmoszférát, érzeteket szeretett volna közölni a díszletekkel.

Petrovszki Árpád jelmeztervező elmondta: a honfoglalás korára jellemző anyagokat, szőrt, bőrt, tollat, kagylót, gyöngyöt és sok ősi motívumot használt. A tündérlányok pasztellszínű bársonyban, a férfiak sötétebb, durvább posztóban jelennek meg.

Az ifjúsági előadás főbb szerepeiben Lénárt László, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Szabó Lajos és Komáromi Anett látható.

A produkció létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Fotók: Jókai Színház weboldal