A hangverseny műsora a finn zeneszerző, Sibelius ritkán hallható műveire épül, ezért rendkívüli szerencsének mondható, hogy a magyar származású, évek óta Finnországban élő és alkotó Bogányi Tibor vezényletével a koncert műsora változatlan marad.

Mendelssohn e-moll hegedűversenyét pedig Kelemen Barnabás adja elő a 23-i koncerten, a Művészetek Palotájában.

2010. április 23-a, péntek, 19.30

R. Strauss: Intermezzo — Keringő, op. 72
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64
Sibelius: 3., C-dúr szimfónia, op. 52
Sibelius: Lemminkäinen visszatérése, op. 22

Vezényel: Bogányi Tibor
Közreműködik: Kelemen Barnabás — hegedű

A magyar származású Bogányi Tibor a fiatal finn zenészgeneráció egyik legképzettebb karmestere. Csellista-diplomája megszerzése után Jorma Panula professzor és professzor Leif Segerstam híres karmester-osztályába járt a Sibelius Akadémián.



Diplomahangversenye Aulis Sallinen: Hobbit című balettjének világpremierje volt a Finn Nemzeti Operában. Bogányi Tibor a párizsi Konzervatóriumban is tanult, professzora Fürst János volt, aki mellett olyan karmesterekkel dolgozott, mint Sir Colin Davis és Jurij Simonov.

28 éves korában nevezték ki a Turku-i Filharmonikus Zenekar vezető karmesterének, 2003-tól 2006-ig töltötte be ezt a posztot. 2008-tól a Lappeenranta Városi Zenekar művészeti igazgatója és vezető karmestere.

A művekről

Richard Strauss örvendetesen hosszú életében elindított, átélt és bölcs, emelkedett lírával szinte befejezett egy századot, az annyi vihart, ellentmondást, szélsőséget és izmust felvonultató huszadikat.

A századfordulón a progresszív irányzat erős képviselője, majd a Salome és az Elektra című operák megírása után a konzervatívabb irány művelőjévé válik. A hangversenyen felhangzó Intermezzo-ja ez utóbbi korszakából való.

Kevés embert áldott meg a sors annyi tehetséggel, jómóddal, alkotókedvvel és invencióval, mint Felix Mendelssohn-Bartoldy-t, aki rövid életében szinte mindem művészeti ágban – természetesen legkiemelkedőbben zenében – tudott eredetit, figyelemreméltót alkotni.

Az a könnyedség, melyet szimfonikus zenéjében megfogalmazni képes, máig utánozhatatlan. Egy új típus, a mendelssohn-i scherzo megalkotója, amely lépten-nyomon fel-felbukkan súlyosabb hangvételű, történelmi vagy tájélményeket idéző darabjai mellett, így e-moll Hegedűversenyében is. Boldog dallamosságú, virtuóz légiességű muzsika ez. Megszólaltatása minden előadónak, meghallgatása mindenkinek mindenkoron öröm.

Jean Sibelius a finnek talán legismertebb, de mindenképpen legjobban tisztelt zeneszerzője. Korai alkotói periódusában a romantika, elsősorban Brahms hatása alatt állott. Európai tanulmányútjáról hazatérve azonban a finn nemzeti zeneművészet lelkesítő célja jegyében újul meg művészete.

A népköltészettől, hazája mitológiájától és a természettel való szoros kapcsolattól inspirált műveket komponált. Hét szimfóniája közül a felhangzó Harmadikat letisztuló zenei eszközhasználat és egyedi formai megoldások jellemzik.