A lap csütörtöki számában ismertetett vizsgálatban 12 ország vett részt, a 16–65 éves korosztály próza- és dokumentumolvasási, illetve számolási és problémamegoldó készségét vizsgálták.

Köpeczi Bócz Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője, a 2004–2008 között folyó magyarországi adatfelvétel vezetője elmondta: a prózaolvasási készséget úgy mérték, hogy a vizsgálatban részt vevőknek egyszerű szövegek elolvasása után kellett különféle kérdésekre válaszolniuk.

A tíz évvel ezelőtti felméréskor sereghajtó volt Magyarország, "mára fölzárkóztunk a középmezőnyhöz, prózaolvasásban már világátlag feletti teljesítményt értek el a magyarok" – mondta Köpeczi Bócz Tamás.
A vizsgálat eredményei arra is felhívták a figyelmet, hogy a 45 év feletti korosztálynak komoly problémái vannak a dokumentumok megértése terén, így erre nagyon oda kellene figyelniük, hiszen ez komoly hátrányt okozhat nekik – hangsúlyozta a főosztályvezető.

A kutatás során a számolási és a problémamegoldási készségeket is vizsgálták: utóbbinál gazdasági, társadalmi szituációkat, problémákat kellett megoldani. Kiderült: problémamegoldásban a két leggyengébben teljesítő ország közé tartozik Magyarország.

Ennek fő oka, hogy a magasabb iskolai végzettségűek problémamegoldó képessége rosszabb a nemzetközi versenytársakéhoz képest. Hasonlóan rossz eredményt a magas iskolai végzettségűek problémamegoldó teljesítményében még az Egyesült Államokban mértek.