A vadászbirtokon a főherceg és felesége 1910. szeptemberében több napos vadászaton látta vendégül II. Vilmos német császárt: a száz évvel ezelőtti eseményre centenáriumi ünnepségsorozattal emlékezik idén a Gemenci Erdő-és Vadgazdaság Zrt. Az áprilisi emléktábla-avatás után most az Izabella-nap keretében a főhercegasszony bronz mellszobrát leplezték le a kiskastély előtti téren.

Az esemény fővédnöke, a főhercegi pár unokája, Habsburg-Lotharingiai Sarolta avató beszédében meghatódva idézte fel a karapancsai vadászbirtokon töltött gyermekkorát. Mint mondta, nagyanyja kilenc gyermeket szült, kiváló édesanya volt. Nyolc leány után az első és egyetlen fiú az ő édesapja volt. Kitért arra, hogy a főhercegasszony szenvedélyes fotográfus lévén valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat is.

A szoboravatást követően történelmi lovas- és falkavadászat-bemutató, vadászkürt-koncert és néptánc várta az érdeklődőket. Az ünnepségen tiszteletét tette Pierre Labouverie, a Belga Királyság magyarországi nagykövete is.

Isabella von Croy-Dülmen hercegnő (1856-1931) 1878-ban a belgiumi Ermitázs kastélyban ment feleségül Habsburg-Lotharingiai Frigyes főherceghez. A flamand Croy család a picardiai Ponthieu grófság területéről származik.

Az osztrák főhercegné és magyar királyi hercegné támogatta a magyarországi népi kézműipar (hímzés, horgolás) fejlesztését és oktatását, a nők számára majorsági iskolákat alapított a magyarországi Habsburg-uradalom területén. Emellett elismert teniszjátékos volt, művészfotóit pedig 1904-től fényképészeti szaklapok is közölték. 1905-től kezdve képei rendszeresen szerepeltek nemzetközi fényképkiállításokon is.

A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Karapancsa az egykori Bellyei uradalom részeként fontos központja volt Habsburg Frigyes vadászatainak. A kastélyt a főhercegi pár építtette, meghívásukra többször megfordult a környéken Ferenc József császár és király, de vadászott ott még többek között Rudolf főherceg, Ferenc Ferdinánd trónörökös, XIII. Alfonz spanyol király, valamint a legnagyobb magyar vadász, Széchenyi Zsigmond is.

A trianoni békediktátummal a birtok nagyobbik része a szerb királysághoz került, a magyar területeket 1945-ben fölosztották. A majorság kezelését a kilencvenes évek közepén vette át a Gemenc Zrt.

A komplexum két kastélyból, rendezvényteremből, majorsági épületekből és lovasturisztikai központból áll egy angolpark jellegű terület közepén. A hat évvel ezelőtt elkezdett és három szakaszban végrehajtott rekonstrukciós munkák után turistaközpontként várja az érdeklődőket.