Budavölgyi Kálmán felidézte: a nemcsak zalaiaktól, de az ország távolabbi vidékeiről, Európa más tájairól és a kontinensen kívülről is érkezett szavazatok alapján Zala megye hét, ember alkotta csodája lett Becsehely-Pola műemlék temploma, az egervári várkastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a kallósdi Szent Anna körtemplom, a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum, a nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb és a zalaszántói sztúpa. A megye hét természeti csodájaként szavazták meg a bödei energiadombot, a Keszthelyi-öblöt, a cserszegtomaji kútbarlangot, a hévízi gyógytavat, a Kovácsi-hegy bazaltfolyosóját, a Kis-Balatont és a zalaegerszegi Azáleás-völgyet.

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal ötlete nyomán több partner csatlakozott a projekthez, amelynek az is célja volt, hogy felhívják a figyelmet értékeink védelmére, a projekt eredményeként pedig közvetlen és közvetett haszonhoz juttassák az értékek kezelőit, tulajdonosait. A 2009 októberében elindított programban együttműködő partner volt Zala Megye Önkormányzata, a Zalai Hírlap, valamint a Kanizsa TV és a megye többi városi televíziója.

A kampány első körében több mint 300 csodára tettek javaslatot a szavazók, majd a második körben voksaikkal kijelölték, hogy melyik az a két kategóriában egyaránt 25 érték, amiből végül kiválasztották Zala hét épített és hét természeti csodáját. A projekt ideje alatt több mint 50 ezer szavazat érkezett az internetes szavazások során, s a kampányhoz nemcsak a Zalából elszármazottak, hanem a zalai táj szerelmesei is csatlakoztak szerte a világból.

Budavölgyi Kálmán hozzátette: zárásként hamarosan értékelik a projektet és döntenek az esetleges folytatásáról. Az elképzeléseik között szerepel, hogy papíralapú kiadványban is megmutatnák minden érdeklődőnek Zala megye csodáit.