art&design
2011. 03. 02.
Éjjel-nappali lett a Budavári Labirintus
Éjjel-nappal nyitva áll a látogatók előtt a Budavári Labirintus március 7-től.
Az érdeklődők részt vehetnek olyan "éjszakai, egyszemélyes útkeresésen", amelyen az európai kultúrát meghatározó alkotók, többek között Dante, Hölderlin, József Attila, Szent Ágoston, Liszt vagy Bach kíséri végig a látogatót.
A koromsötét útvesztőkben csak a Labirintus Lámpás és a választott kísérő segít eligazodni a térben. Az ingyenes programra a "kísérőt" és az időpontot a honlapon, a www.labirintus.com oldalon foglalhatják le a bolyongani vágyók.
Az intézmény az egyéni éjszakai bolyongások mellett változatlan formában és tartalommal várja a közönséget a nappali labirintus-járásra és a világhírűvé vált Olajlámpásos barangolásokra is - közölte a programok kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.
A világviszonylatban egyedülálló labirintusrendszer csaknem félmillió évvel ezelőtt, hévizes feltörések, kimosódások révén jött létre.
A gömbfülkéket később hadi és gazdasági megfontolásokból összekötötték egymással és a Vár házainak pincéivel is, így a Várhegy gyomrában valóságos útvesztő jött létre.
A sziklapincék közötti utak teljes kiépítésére az 1930-as években került sor, majd a háborús program részeként egy tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki. A vasbeton szerkezetekkel eltorzított Vár-barlang a hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt.
A koromsötét útvesztőkben csak a Labirintus Lámpás és a választott kísérő segít eligazodni a térben. Az ingyenes programra a "kísérőt" és az időpontot a honlapon, a www.labirintus.com oldalon foglalhatják le a bolyongani vágyók.
Az intézmény az egyéni éjszakai bolyongások mellett változatlan formában és tartalommal várja a közönséget a nappali labirintus-járásra és a világhírűvé vált Olajlámpásos barangolásokra is - közölte a programok kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.
A világviszonylatban egyedülálló labirintusrendszer csaknem félmillió évvel ezelőtt, hévizes feltörések, kimosódások révén jött létre.
A gömbfülkéket később hadi és gazdasági megfontolásokból összekötötték egymással és a Vár házainak pincéivel is, így a Várhegy gyomrában valóságos útvesztő jött létre.
A sziklapincék közötti utak teljes kiépítésére az 1930-as években került sor, majd a háborús program részeként egy tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki. A vasbeton szerkezetekkel eltorzított Vár-barlang a hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt.
További írások a rovatból
Benkő Barnabás, Enyedi Zsolt, Hamerli Judit képzőművészek közös kiállításáról
Krajcsovcis Éva és Zséger Olivia „Leképezés” című kiállításának megnyitóbeszéde
A Köddé vált jégtenger – Kortárs reflexiók Caspar David Friedrich művészetére című kiállításról
Más művészeti ágakról
A Füsziről és a Roma Hősök Fesztiválról Balogh Rodrigóval beszélgettünk
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről