bezár
 

irodalom

2014. 10. 08.
Rév, lacap, anip
Helyszíni beszámoló Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom című kötetének bemutatójáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
2014.10.02., Budapest, Élesztő, nem sokkal este hét előtt. Tudtuk, hogy sokan lesznek. „Vagy egy millióan nem fértek be!“ – mondta egy nő a terem hátuljából. Az udvarról valaki bekopogott az ablakon, Mi zajlik ott lent, kérem?, a poros ablaküvegre egy nagy kérdőjelet rajzolt, kortyolt a sörébe, majd barátai gyorsan elrángatták onnan.

Fél hétkor már úgy érkeztem, hogy tömve volt a hely. Az udvaron mindenhol emberek ültek és álltak. Megkerestem az ismerősöket, majd a pult felé vettem az irányt. Propagandával kezdtünk. Aztán levonultunk az Élesztő ház Sonka bár nevű pince helységébe széket foglalni. Király Levente elkezdte a bemutatót. A estet eredetileg hangtechnikával, mikrofonnal képzelték el. Ez valamiért nem jött össze. A hátsó sarokban egy asztalnál ültünk és az ablakon is beszűrődött a söröző vendégek zaja, de hallani lehetett az előadók hangját. A lépcsőn állóknak már nem volt ilyen szerencséjük.

A kötetben szereplő írások női nevekről kapták címüket, a történetek főszereplői mégsem nők. Ezt Király Levente is megjegyezte, de Cserna-Szabó András rögtön megcáfolta. A később felolvasott szövegekből hallhattuk, miért. Cserna elmondta, egy adott mennyiségű novella megírása után szokta megnézni, hogy lehet őket összefűzni, de a Veszett Paradicsom esetében már az első novellának is női név volt a címe. Elmondta, hogy nem véletlenül szerepelnek kolozsvári helyszínek a kötetben. Több hónapig tartózkodott a városban. Akkor ismerte meg a régi fogadók, kocsmák és szerkesztőségek történetét. Volt miből meríteni.

Az író faggatása nem tartott tovább húsz percnél, átadták a teret a szövegeknek. Elek Ferenc felolvasásában először a Szilvia hangzott el. Egy titokról volt szó, amit a főszereplő nő senkinek nem mondhatott el. Önök szerint mennyi idő kell, amíg telepakolunk apró őrületekkel egy öt literes uborkás üveget? A választ megtalálják a kötetben.

Elek Ferenc

Ezután Király Levente felolvasta azt estre írt paródiáját, Pisi történetét. Illetve szerette volna felolvasni, mert közben Pál Dani, stílusosan, az előadók mögötti ajtón át próbált a terembe hatolni (később azt mondta valahogy be kellett jutnia). Helyet foglalt. Folytatódott a felolvasás. Néhány másodpercen belül megszólalt Pál Dani telefonja. Király Levente elröhögte magát. Kis időn belül megszólalt valaki más telefonja is. Négy és félszer csöngött, mire az illető kinyomta. Véget ért a performance.

Maros András paródiájában Szerafina egy látványpékségnek álcázott szexboltot üzemeltet egy belvárosi lakás második emeletén. Ez feltűnt a NAV-nak is, de a végén beadták a derekukat, és a bezáratás helyett, okos tanácsokkal látták el a tulajdonosnőt. És kontra.

Maros András, Cserna-Szabó András, Fehér Béla

Ekkor az udvarról valaki bekopogott az ablakon, Mi zajlik ott lent, kérem?, a poros ablaküvegre egy nagy kérdőjelet rajzolt, kortyolt a sörébe, majd barátai gyorsan elrángatták onnan.

Pallag Zoltántól megtudtuk, mi foglaltatik Cserna írásaiban. Vér, pacal, pina. De ezek más novellákban is benne vannak, ezért kutatásba kezdett. Kiderítette, a keresztbe tett pillangós papucs az egyetlen dolog, amit eddig más íróknál nem olvasott. És egy fontos tanács: írni csak írás közben lehet.

Pallag Zoltán és Elek Ferenc

A paródiák után az estet a kötet Anna című szövege zárta, természetesen Elek Ferenc előadásában. Ha egyszer elszaródnak a dolgok, ott rögtön csőstül jön a baj. És a leves is kifut. Azzal az igazi Csernás humorral. Óriási taps a közönség részéről, legvégül Király Levente megköszönte az érdeklődést,  és az est hivatalos része lezárult. Kezdődhetett a dedikáció és a pult előtt várokozás.

Talán harmadszorra mentünk vissza Cserna asztalához, amire sikerült autogramot kapni. Valaki letett elé egy friss korsó sört. Neki nem volt gondja a sorban állással, de ezt teljesen megértettük.

Elhatároztam, hogy indulás előtt még megkérem Csernát, valamit írjon a könyv hátsó lapjára is. A többiekkel megvitattuk, mi legyen az. Azt mondták, nem merem. Aztán a köleses láger is elfogyott a csapról. Még egy barnát megkósoltunk, de reggel mindenki korán kel, hát lassan megittuk az utolsó kortyokat.

Kifelé menet beváltottam a tervem. Az utolsó lapon ez áll: PINA.

nyomtat

Szerzők

-- Mucha Attila --


További írások a rovatból

Láng Orsolya Ház, délután című könyvének bemutatójáról
Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét

Más művészeti ágakról

Alex Garland: Polgárháború
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés