bezár
 

irodalom

2011. 04. 14.
Sárkánytani bevezető: dalkultúrától szaporodásig
Mircea Cărtărescu: Sárkányok enciklopédiája. Bookart, Csíkszereda, 2011. Rajzolta Tudor Banuş. Fordította Gergely Zsuzsa és Szőcs Géza.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Általános és átfogó anatómiai-biológiai-földrajzi-történelmi ismertetés mellett a sárkányok világából származó történeteket kínál a Sárkányok enciklopédiája. A kortárs román próza jeles képviselője, Mircea Cărtărescu eredetileg 2002-ben megjelent, mesei elemekből táplálkozó, gazdagon illusztrált, nemcsak gyerekeknek szóló könyve magyarul jelenik meg a könyvfesztiválra a Bookart Kiadó gondozásában.
Cărtărescu írásaitól nem idegen a fantasztikum, a megmagyarázhatatlan beleszövése a realitás világába; e mesei elemekre építő könyvében az előbbi kerül túlsúlyba.

A gondosan felépített szerkezetű, műfajilag kevert, csöppet sem lexikonízű könyvben az európai mese- és hiedelemvilág állandó szereplőit, a sárkányokat csoportosítja és jellemzi anatómiai-etológiai szempontból, ehhez illően tudományos szaknyelvi stílusban. A sárkányok életmódja, szokásai, bár sok ponton eltérnek, nagyon hasonlítanak is az emberekére. Az ízlésük különösen: a finnyás “sárkányok sárkánygya” fajtához tartozó egyedek például colstokot tartanak maguknál, hogy megmérjék az elrabolt királykisasszony hosszát, és ha az alacsonyabb 1,85 méternél, szégyenszemre hazaküldik, mert nekik csak a topmodell méretű királylányok felelnek meg. A királylányok pedig természetesen mind playmate-attribútumokkal rendelkeznek, mint az a humoros rajzokból kiderül.

Étrendjük viszont elriasztaná az embereket: egyik fő eledelük a kukázásból élő disznókutya. Vannak eredetmítoszaik, van költészetük, szórakozási kultúrájuk: “Mikor a sárkány énekel, az nem jó. Mikor táncol, egyenesen szörnyű. “ – elképzelni még szörnyűbb, mindenesetre roppant mulatságos lehet. A könyv bőségesen kimeríti az európai mesekincs adta lehetőségeket, valamint hozzá is told az olyan univerzális, csaknem minden nép meséiben visszatérő elemekhez, mint a királykisasszonyok elrablása (a népmesék ugyanis nem térnek ki a sárkányok szaporodási és ivadékgondozási szokásaira), előszeretettel kölcsönöz motívumokat az emberek hétköznapjaiból és társadalmából, persze kifigurázva-kiszínezve azokat.

Mert bármennyire is groteszknek tűnhet a sárkányok világa, egyes részletek tipikusan emberi, finom szatírával fűszerezett tulajdonságokat tárnak fel: “A sárkányok félnek az istenektől és akkor sem mondanak igaztalan dolgot, ha fejüket vétetnék. Viszont az sincs ínyükre, hogy kimondják a pucér igazságot, hisz a fajzat tapasztalata szerint, aki így cselekedett, soha nem élte túl.“ Azaz, bármit is olvastunk a mesékben – egy kicsit is agyafúrtabb királyfi vagy szegénylegény könnyűszerrel túljár a behemótok eszén ‒, a sárkányok nem is olyan ostobák.
nyomtat

Szerzők

-- Nagy Márta --


További írások a rovatból

irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
irodalom

A Jelenkor Kiadó új költészeti kiadványainak bemutatója
Szálinger Balázs volt a Költőim sorozat vendége
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét

Más művészeti ágakról

Kelemen Kinga kiállításának megnyitóbeszéde
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban
Beszélgetés Karosi Júlia jazz-énekessel
gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés