bezár
 

irodalom

2017. 03. 22.
Krasznahorkai kapta az Aegont
Az immár tizenkettedik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független, legnagyobb pénzjutalommal járó magánalapítású elismerése, az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását - amit idén Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye kapott meg.

A tízes listáról az évente változó összetételű zsűri dönt. A lista "kötetei és a nyertes mű népszerűsítése mellett, az Aegon középiskolai tanároknak szóló oktatási segédanyagok elkészítését is segíti, valamint fesztiválokat és irodalmi eseményeket is támogat. És mérhető üzleti eredménye is van a Díjnak a kiadók számára: az első megjelenés után gyakran a harmadik, negyedik, olykor az ötödik újranyomást is megélik a döntős és nyertes kötetek, a szerzők korábbi műveit is új figyelem övezi, ezeknek is új kiadásokat generál, megduplázza az eladásokat és megsokszorozza az olvasókat." - olvasható a díjat bejelentő közleményben.

A Báró Wenckheim hazatér a szerző nyolcadik regénye, és mint egy kivétellel mindegyik, ez is a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A főhős, az Argentínából hazatérő báró Wenckheim Béla – Szirák Péter zsűritag szerint egy „klasszikus Dollár-papa történettel van dolgunk” – visszatér ősei földjére, a Viharsarokba. És közben szétnéz, szétnézeti a szerző, és szinte ugyanazt találja, amit itt hagyott.

Idén a zsűrielnök Bazsányi Sándor egyetemi oktató, irodalomtörténész, kritikus mellett Máté Gábor színművész, rendező, Nagy Gabriella író, szerkesztő, Porogi András, a Toldy Gimnázium magyartanára, Radics Viktória író, műfordító, kritikus, Szirák Péter irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, Thimár Attila, egyetemi oktató, szerkesztő.

A prae.hu portálon a könyvről

"A Sátántangó és sok más könyv szerzőjének ez a kötete, durván, de pontosan megnevezve, katasztrófa-könyv: a Báró Wenckheim hazatér, a lassú lepusztulásról és a gyors, nagyon gyors elpusztulásról beszél" - írja Szigeti Csaba kritikájában.

"A regény során, mint Dante poklának bugyraiban, egyre mélyebbre süllyedő körökben mozgunk, végül minden megkérdőjeleződik, elsősorban a józan ész – talán a humor az, ami, legalábbis, részben, marad." - írja pirkheimer a blogján.

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés