bezár
 

gyerek

2018. 02. 17.
Flóritól Filókáig – Nem tűnt el, csak átalakult...
Beszélgetés a magyar ismeretterjesztő gyerekirodalomról az OPKM szervezésében
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Flóritól Filókáig – Nem tűnt el, csak átalakult... Az ismeretterjesztő irodalommal kapcsolatban minimális a magyar nyelvű szakirodalom, miközben az utóbbi években a gyerekeknek szóló szépirodalommal sokan foglalkoznak. Hová tűnt a magyar ismeretterjesztő gyermekirodalom? Ezt a témát járták körül február 8-án a 9. Négyszögletű kerekasztal résztvevői az Országos Pedagógiai Könyvtárban.

Az OPK a teljesség igényével gyűjti a Magyarországon megjelent gyerekkönyveket, szépirodalmat és ismeretterjesztő irodalmat, 65 ezer címmel rendelkeznek, a találkozóra mutatóba hozott művek mindezeknek egy kis szeletét képviselték.  

A délután végére körvonalazódott, hogy a címben felvetett kérdés költői, hiszen nem tűnt el az ismeretterjesztő gyermekirodalom, csak átalakult. Kiadói szakemberek, könyvtárosok és pedagógusok vettek részt a beszélgetésen, többek között: a Két Egér Könyvektől Mészáros János felelős szerkesztő, a Móra Kiadótól Eszterág Ildikó projektvezető és Szabó Csilla szerkesztő, a Scolar Kiadótól Illés Andrea főszerkesztő, a Szitakötő folyóirattól Horgas Judit felelős szerkesztő, a Tessloff-Babilon kiadótól Rozgonyi Sarolta szerkesztő, pr-menedzser, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumtól Péterfi Rita főigazgató.

A moderátor, Lovász Andrea gyerekirodalom-kutató szerint a gyermek- és ifjúsági irodalomhoz tartoznak az ismeretterjesztő könyvek, tehát „ismeretterjesztő gyermekkönyvek”-nek lehetne nevezni ezeket is, hiszen valójában nem váltak soha külön. Ha az 1839-es Flóri könyvét tekintjük a gyerekirodalom és a tankönyvek ősanyjának, mondta, akkor akár Bezerédj Amáliától is választhatunk egy mottót: „Nem csak mindig játszani, hanem kell is tanulni.” Ehhez kapcsolódtak az első kérdések. Létezik-e vajon a tanítás és játék között cezúra? Mennyire éles a határ szórakoztatás és tanulás között?

A Scolar főszerkesztője ezen a ponton utalt a kiadó nevére, amely azt jelzi, hogy alapvetően tankönyves kiadóként indultak és az ismeretterjesztés, különösen a gyerekkönyvek esetében náluk nagyon hangsúlyos. Nem tudnak minden esetben magyar szerzőkkel dolgozni, jobban megéri kész könyveket megvásárolni külföldről, mert a középiskolásoknak szóló kétkötetes biológia enciklopédia kifejlesztése például a szerzők, grafikusok és a kiadó részéről 5 évet vett igénybe. A Mi MICSODA Budapest (Tessloff-Babilon Kiadó) egyik szerzője, Rozgonyi Sarolta is elmondta, hogy évekig érlelték a kiadványt, több mint egy évig dolgoztak rajta, saját grafikai anyaggal, de adott formában. Nagyon előnyös az is, hogy új szempontokkal lehet találkozni a külföldi kiadványokban. A Móra szakemberei szerint a francia könyvpiac valóságos kincsesbánya, bátorságuk példás.

ismeretterjesztő könyvek

Az 1960-as, ’70-es években (éppen a Móra Kiadó jóvoltából) fantasztikus fejlődésen mentek keresztül az ismeretterjesztő könyvek, gondoljunk A homokvár titka vagy az Amit az óra mesél című könyvekre, vagy a Búvár zsebkönyvekre. Mi történt azóta? Az adatok beszédesek: az 1960-79 közötti 20 évben az OPK állományának majdnem a fele volt ismeretterjesztő könyv, a következő 20 évben már csak 31%-a, ami azóta sem változott lényegesen, bár most a címek közt vannak a lapozók is, mindenesetre a szépirodalom mennyisége nőtt.

Úgy tűnik, sok szempontból mostoha ez a témakör, a szakembereknek sem az a leghőbb vágyuk, hogy nyolcéves gyerekeknek írjanak ismeretterjesztő cikkeket. A negyedévenként megjelenő tematikus Szitakötő folyóirat szerkesztője ezzel kapcsolatos tapasztalatát osztotta meg: alkotói pályázatra lehet hozzájuk beküldeni verset, mesét, prózát és ismeretterjesztő szöveget. Egy-egy alkalommal 4-500 pályamű érkezik, ezek közül az ismeretterjesztő cikkek nem érik el a 6-7%-ot. Míg a szépirodalom esetében szerzői szabadság érvényesül, az ismeretterjesztő könyveknél minden szót meg kell nézni, igazi kihívás átültetni gyerekek számára komoly szakmai anyagot. Ezeket illusztrálni is sokkal kötöttebb, nehezebb munka.

A tankönyvszerű ismeretterjesztés mellett egyre nagyobb szerepe van az élményszerűnek. A befogadást különböző praktikákkal kell segíteni, a kiadók, marketingszempontokat részesítve előnyben, sorozatokban gondolkodnak. Figyelik a befogadói igényt, annak változását, miközben a színvonalból igyekszenek nem engedni. Az irodalmi művekben bújtatottan is rengeteg ismeretterjesztő vonás lehet, jó példa a Móránál megjelent BerGer Szimat Szolgálat, Nyulász Péter regénye, amelyben magyar kutyafajták nyomoznak és fürdőket ismerhetnek meg az olvasók.

Fikcióba ágyazott ismeretterjesztésnek tekinthető Tóth Krisztina Orrfújós meséje, Szécsi Noémi Tetűmeséje is. Az is cél, egy szempont a sok közül, hogy a gyerek ne csak passzívan olvasson, legyenek a könyvben a gyakorlati élethez kapcsolódó kapaszkodók: ha nem is feladatok, de kipróbálni való dolgok. A Babilon Kiadó Tudás 30 másodpercben című új sorozatának könyveiben a tudásanyag elrendezése a gyors befogadást segíti.

Valami „cirkusz” biztos kell a könyvhöz, de mindenképp a tartalom és a minőség alapján választ könyvet a kiadó. A gyerek érdeklődése és tudásszükséglete – két dolog. Az iskola nem mindig ad kielégítő ismeretet, ezért fontos, hogy alapvetően didaktikai céllal készülő ismeretterjesztő könyvek is megjelenjenek, amelyek érthetővé, befogadhatóvá, élményszerűvé teszik a tananyagot.

A kerekasztal résztvevői szerint kétféle típusú ismeretterjesztő könyv létezik, az egyik a pedagógiához kötődik inkább, a másik a szabadpiachoz. A kiadók szükségszerűen kullognak azok után a szórakoztatóipari eszközök után, amikkel a gyerekeket megfogják, és nyilván élnek is ezekkel az eszközökkel. A gyerekekhez kötődő felnőtt ismeretterjesztésről is szó volt, ide tartozik például a népszerű önsegítő könyvekből álló „Móra családi iránytű” sorozat.

Egyébként minden kiadónak van sorozata, az anyacég által fölajánlott kész listából is válogatnak. A kiadókra egyszerű biznisz alapú szelekció jellemző, figyelik a világpiacot és azt is, hogy a gyerekeknél mi a trendi. Állatok, járművek – nos, ezek mindig kellenek – konkrét példa az állatenciklopédia, amiből a Scolar és a Babilon is nagyon jót hozott ki.

A Két Egér Kiadó első két könyve művészettörténész szerzők műve volt, azóta is összes könyvükkel a vizuális műveltséget kívánják közvetíteni. Nem meglepő, hogy tabudöntögetésben a németek jóval nyitottabbak, mint a magyarok. A Móra Hogyan élheted túl…? című könyvcsaládja magyar szerzővel, magyar szakértővel sikertelen a piacon, míg egyik nagy büszkeségük az Isten, Jahve, Allah című francia könyv. Ez úgy született, hogy sok-sok interjút készítettek gyerekekkel arról, mit akarnak megtudni istenről, mi érdekli őket, majd a három nagy világvallás képviselői válaszoltak a kérdésekre.

Szintén francia szerzőktől származnak a Babilon Gondolj bele!, és a Móra Filóka sorozatának könyvei, amelyek gyerekszemszögből diskurzusra késztetnek szülőt, gyereket, pedagógust. Nem mindig lehet tudni, mitől sikeres egy könyv és mitől nem. Legtöbbször a szülő választ, ő vásárol, az ő ízlése, érdeklődése gyakran érvényesül. Hiába tetszett a Móra szakembereinek a Mesél a festmény sorozat gyerekjátékokról, zenéről, táncról, állatokról, csalódás lett, a magyar szülők nem érdeklődnek iránta. Öveges professzor sorozatuk sem lett olyan sikeres, mint gondolták, pedig tankönyvkiegészítő szerepe volna, pedagógusok ajánlhatnák a szülőknek.

ismeretterjesztő könyvek 2

Hogyan juthatnak el a könyvek az olvasókhoz? Fontosak a helyi kezdeményezések, a gyermekkönyvtárosok tapasztalatai. Csepp a tengerben az ajándékkönyv! Követendő példa lehet a Hurrá, Szentendre! című helytörténeti mesekönyv, amelyet minden kisiskolás tanuló és tanító megkap ajándékba a szentendrei önkormányzattól. 

Van partizánút is, például a Glóbi című környezetvédő könyv megvalósulása szerzőjének az álma volt. Felmerült még a fordítóval való író-olvasó találkozó ötlete szülők részére. Az OPK egyébként néhány éve Amit az olvasásról tudni érdemes címmel képzéseket tart könyvtárosoknak, szülőknek, ez folytatódni fog. Megtudhattuk azt is, hogy az EKE – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatója, Sipos Imre ismeretterjesztő könyvek kiadásában együttműködne a kiadókkal.

Végezetül annyit még meg kell említeni, hogy a kerekasztalprogram előtt került sor a Kortárs olvasnivalót az iskolai könyvtárakba címmel meghirdetett pályázat nyilvános sorsolására. Ezúttal 35 általános-, illetve középiskolai könyvtár gazdagodott kiadók által felajánlott könyvcsomaggal.

A fotókat a cikk szerzője készítette.

nyomtat

További írások a rovatból

Elhunyt Christine Nöstlinger
gyerek

Szabika nem lett kutya Szabika nem lett kutya
Időutazás, beszélgetés és játék a Margó Irodalmi Fesztiválon
Kortárs tinifilmes körkép és a Kszi, Simon

Más művészeti ágakról

Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán
irodalom

Kötelező irodalom halvacsora mellé Kötelező irodalom halvacsora mellé
Szöveghullám Balatonföldváron
art&design

A kivilágított felbomlás impulzusa A kivilágított felbomlás impulzusa
Csernátony Lukács László BURN, Barbie, BURN! című kiállításának megnyitószövege


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés