bezár
 

art&design

2019. 10. 13.
Arcátlan
Klímariadó! - 19. ARC Közérzeti Kiállítás
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Elárulok egy titkot: szerintem a koktél szívószál nélkül nem az igazi. Sőt, a narancslé sem. Tegnap még adtak hozzá egy underground klubban. És senki nem szólt be, nem fenyegetett kézlevágással vagy klímakatasztrófával. Pedig másról se szólnak a közösségi oldalak posztjai, mint hogy ne fogyasszunk, ne szemeteljünk, és a többi. Hirtelen nagyon fontos lett ez az egész, és persze, jogosan, de kérdés, hogy miért csak most. Várható volt, hogy az ARC közérzeti kiállítás fő témája is a klímaváltozás lesz.

A 19 éves múltra visszatekintő szabadtéri, ingyenesen látogatható tárlat ezúttal már második alkalommal foglal helyet a Hősök tere helyett Zuglóban, az Örs vezér terétől háromszáz méterre található placcon. Méghozzá nem is kicsi helyet. A pályázók kitűnően reflektáltak koru(n)k technikai vívmányaira és a posztposztmodern közösségi kultúra népszerű elemeire. Én még csak 30 vagyok, de mégis, én is gyakran mondom, hogy „bezzeg az én időmben”. Akkor még nem volt szelfi, meg Insta, meg youtuberek, influenszerek és a többi „assetommi”. Bezzeg a földet már akkor is pusztítottuk, szépen, módszeresen. Én is, te is, mi is, de főleg a(z) (n)agyhatalmak.

Végigpörgettem a képeket. Mióta okostelefonom van, mindent csak pörgetek. De azért jó néhányhoz „visszalapoztam”. Az én rajzom címűn A kis hercegből ismert, elefántot nyelt kígyó látható, alatta pedig egy sok szemetet, például biciklikereket nyelt kígyó. A Felmelegítés című plakát készítője grillen sülő földrészeket tálal elénk. Az Ablak Zsiráf című képes gyermeklexikon borítóját is láthatjuk, közepén egy zsiráf csontvázával. Műanyag pohártetőbe ragadt fejű teknős, Unikornis címen. A bolygó térképe mint elfogyó toalettpapír (Szar ügy). Lepkegyűjtemény helyett szúnyoggyűjtemény (Anyáink változnak). A nagy hal bekapja a kis halat, a nagy halat bekapja egy: nejlonzacskó! Nálam a Csúcsragadozó a győztes. Mosolyra (?) derített a Hortobágy 2050 című giccses képeslap-imitáció, ahol a magyar betyár elé lovak helyett egy terepjárót fogtak. Mindez piros-fehér-zöld szívecskével a sarkán. Ez ám a hungarikum! Ezek után nem akarom tudni, mi van a halászlében. Még a végén halcsontvázat találnék a szegediben vagy a bajaiban, mint szegény jegesmedve, a Hát itt vagy! című plakáton. Going with the flow: lebegj, és dobj egy szmájlit akkor is, ha elhajigált üvegtengerben úszol. Fő az életérzés! Mert boldognak, gondtalannak lenni trendi, a fenébe is.

Kurgyis Attila: Az én rajzom, 2019 - ARC

A fantasztikus ötletek mellett azért kaptam az ARComba jócskán erőltetett és semmiféle művészeti értéket felmutató dolgokat is. De mivel a kiállítás annyira „free”, ezt is lehet. Kapcsolatban a Globális Felmelegedéssel. Oké, értem, de ez azért erőltetett. Az is, hogy megmondják, mit kapjak be szívószál helyett. Hülye, aki elolvassa. Haha. Valamiért hajlamosak vagyunk – bevallom, néha én is –, elfogadni, hogy a tartalom mindent visz. Hogy a megformálás mindegy, hadd szóljon. De így nem mindig szól. Nem sajnálták tőlünk a szójátékokat például, amiket én imádok, de nem így. „F.CKTOPUS”, mELEGEM VAN. BÜDIPEST. Mentes vagy Menthetetlen. Oké, na és?! Másfél fok Celsius. Nem tilos politizálni, de egyoldalú hibáztatásba átmenni, poénból, nem az én ízlésemnek megfelelő. Attól, hogy aktuális valami, még nem lesz ugyanis törvényszerűen jó. Attól, hogy igaz, még nem lesz valami művészet.

Klímariadó! Megfújták a klímakürtöt, de még mindig nincs itt az apokalipszis. Vagy már rég itt van, csak megszoktuk. Ahogy megszoktuk azt is, hogy amit nagyban elénk vetítenek, az a valóság. Örülök például, hogy zöldnek lenni trendi, de alapvetően jobban díjazom a sokszínűséget, a választás szabadságát. Hiányoltam a kiállításból az (ön)iróniát. Mindenki mindent véresen komolyan vesz, és ettől didaktikus, mesterkélt lesz az egész.

Herr Milán: Hortobágy 2050, 2019 - ARC

Azért akadtak sokatmondó és igényesen megvalósított művek is. Például A fák című plakát. Egy férfi profilkontúrja, arcán szmog-álarc helyett egy fa. Vizuálisan tökéletes minimalizmus. Vagy ha már Kínánál tartunk, kapunk egy szerencsesütit, amin az áll: „Minden katasztrófafilm úgy kezdődik, hogy a nagyhatalmak nem hallgatnak a tudósokra”. Az ötlet jó, de a megvalósítás túl direkt. Egy plakát esetében baj, ha már szavak kellenek, és nem elég a grafika.  Putyin, máshol Orbán és több közéleti szereplő sem marad ki a jóból, utóbbinál a felirat: „A Galaxis önzői”. Ide tényleg kellett a felirat. Nem véletlenül itt említem, hogy az „Első” című alkotás durván beletalált a lényegbe: „A gyermek az első, vagy a jövője.” No comment, de akit bővebben érdekel a téma, ajánlom figyelmébe A szolgálólány meséjét.

„Vajon ez a plakát a szelektívbe kerül?” Jogos a kérdés, de vajon tényleg szellemesnek szánták? Apropó, szelektiválás. Nemrég jártam Velencében, ahol a szelektív hulladékgyűjtés elmulasztását, sőt a szemétlevitel lekésését is büntetik. Ennek lehet örülni. De vajon azon ütnek, és akkorát, amekkorát kellene?

„Klíma. Dráma? Félsz tőle? Nem hiszel benne? Generálod? Túléled? A legnagyobb fenyegetésnek tartod? Vagy nem érdekel az egész? Te a szemednek hiszel vagy a propaganda sajtónak? A tényeknek vagy a szósöl trolloknak? Sokezer tudósnak vagy párszáz politikusnak? Mindenkinek jogában áll tévedni, de gondolkodni most erről érdemes szerintünk. Vállald fel, amit gondolsz, és győzz meg másokat!” Így szólt a pályázati felhívás. Nos, hiszek benne, de nem félek tőle. Túlélem, vagy nem. Csak a szememnek hiszek, meg a tudósoknak, akiket néha kilóra megvesznek. A „szósöl trolloknak” azért nem, mert én is az vagyok. (Mert trollkodni nyers és menő, mint a paleo!) Gondolkodtam, felvállaltam. Kinek nem inge, ne vegye magára. Dobja el. Nem árulom el, ha nem a szelektívbe.

 

A kiállítás október 13-ig tekinthető meg Zuglóban, az Örs vezér útján. Képek: Az ARC honlapjáról, ahol minden egyes plakát megtekinthető. Fejléc: Puskás Marcell: Unikornis. Borító: Faniszló Ádám: A fák. Négyzetes kép: Novák Zsombor: Láss tovább az orrodnál!
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Gulisio Tímea --

Gulisio Tímea (1989-) Költő, író, újságíró, festő, performer. Tagja a Szépírók Társaságának, MAOE-nek, a JAK-nak, a FISZ-nek, a MÚOSZ-nak és az Opál Színháznak.


További írások a rovatból

art&design

Védtelen belsőnk humoreszkjei Védtelen belsőnk humoreszkjei
Fensterblick - Michael Fanta és Király Gábor kiállítása az Osztrák Kulturális Fórumban
art&design

Be szabad jönni? Be szabad jönni?
POSZTADOKKAPOKALIPTIKUS - Mécs Miklós, Mécs Miklós, Mécs Miklós és Mécs Miklós (+ Fischer Judit és a Sz.A.F.) kiállítása / Trafó Galéria
art&design

Harsány mélymerülés Harsány mélymerülés
Tót Endre: Layout festmények 1988-1991
art&design

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről

Más művészeti ágakról

színház

8in1 élmény 8in1 élmény
Textúra a Szépművészeti Múzeumban
Interjú Láng Annamária színművésszel a külföldi színjátszásról, rendezőkről, idegen nyelvekről
„Mire való ez a gomb?” – Egy este Bruce Dickinsonnal, Budapest Kongresszusi Központ, 2019. november 2.
Október 30-án fellépett a Yellow Mood és a Folksteps a Három Hollóban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés