bezár
 

színház

2020. 10. 13.
Nőtípusok cirkuszi nyelven
A Fővárosi Nagycirkusz Tündértánc-Nővarázs című előadásáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Visszatért a Fővárosi Nagycirkusz az igazi porondra a karantén után. Bár a Tündértánc ˗ Nővarázs – Cirkuszi tárlatvezetés alapvetően a „szokásos” cirkuszi számokra épült, ezúttal hangsúlyos szerepet kapott a képzőművészet is. Most nemcsak a porondmester és a tematika, hanem világszerte ismert festmények kötötték össze a produkciókat.

Fekete Péter kísérletinek is nevezhető, a cirkuszművészetet újragondoló rendezéséhez remek témát választott. A nő az irodalomban, a képzőművészetben és a színházban is – a többi között – a kiszámíthatatlanság, az átmenet, az anyaság, a kitartás és a sejtelmesség szimbolikája. Bár ezek javarészt a romantika korában megkövült jelképek, de toposzként mind a mai napig élnek.

Szkéné színház

Ahogyan az előadás ismertetőjéből is megtudhatjuk, tárlatvezetésen veszünk részt. A tárlatvezetés jellegét Maka Gyula és a mellette megjelenő kislány, illetve annak fantáziája biztosítja. Hatalmas, a plafonról lelógó és letakart festmények fogadják a vegyes korosztályú közönséget. A főként a nő lénye, a belőle fakadó érzékisége és a cirkusz ihlette alkotások között szerepel Gustav Klimt A csók, Vermeer Leány gyöngy fülbevalóval című képe és Charles Demuth A két akrobata című festménye is. De nemcsak felnagyított portrék, hanem neves szobrok is helyet kapnak megelevenedett formájukban és a kivetítőn. A fehérbe öltöztetett élőszobrok erősítik az álomszerű atmoszférát, amit az élő zenekar csak még teljesebbé tesz. A tárlat virtuális felvonulással is szolgál: a cirkuszi számok után a képkeretbe helyezett kivetítőn látjuk magukat az előadókat, illetve az imént bemutatott produkciójukból pillanatképeket. Ily módon a darab reflektál a festmények által képviselt archiválási „képességre” is, valamint a cirkuszművészet kortárs módon történő megőrzésére.

Artisták Frida Kahlo festménye előterében

A festmények témájából és hangulatából ihletet merítő kötéltáncos, akrobata, légtornász, lemúrral és a macskával előadott állatos produkciók igazolják, hogy minden művészeti ág hat egymásra, és inspirálja egymást akár ecsettel, akár tollal, akár a fizikai határok feszegetésével jön létre az adott alkotás. Ennek az állandó inspirációnak adnak hangot Polyák Eszternek a képzőművészeti alkotások alapján készült kosztümjei is.

A cirkuszi számok között nemcsak a fel-felbukkanó festmények, hanem a nőt és az alkotást egy kontextusba helyező szövegek is hidat képeznek, Pál Dániel Leventének, az előadás dramaturgjának köszönhetően. Ezek a szövegek intellektuális bámulatot is eredményeznek, túl a cirkusztól már megszokott, „húha, ezt hogy képes megcsinálni!” érzésen.

Képben vannak

Érdemes megjegyezni az előadás fő gesztusát: a cím második tagjához, a Nővarázshoz híven főként női cirkuszművészek és női csapatok lépnek a porondra a világ minden tájáról. Látunk a levegőben angol-magyar együttműködést is (Duo Fossett), és nem marad el a testvéri szeretet témája sem: a Kolev Sisters emelőszámában egyszerre van jelen a bizalom, az egymásra támaszkodás és a feltétel nélküli elfogadás.

A női nem szellemes oldala is jelen van az előadásban az egyedi humorral és trükk-készlettel rendelkező ukrán pantomimcsapatnak köszönhetően. Kifejezetten sokatmondó az a közjáték, amikor a lányok férfiakat hívnak a színpadra, akiknek pantomimmel prezentált puskájukkal virtuális céltáblákra kell lőni. A nő irányítja a céltáblára a puskát tartó férfi kezét… Rengeteg asszociáció és gondolat rejlik csupán ebben az egy kis jelenetben.

Pantomimesekkel a porondon

A Tündértánc ˗ Nővarázs intellektualitása, ismeretterjesztése és a fényekből adódó elképesztő vizualitása gyereknek és felnőttnek egyaránt maradandó élményt nyújt, ezenkívül üdvözlendő, hogy az előadás a megszokott nőtípusokon kívül más vizekre is merészkedik.  Például az olasz Rocksisters együttes esetében, akik dominajelmezben, az erős női energiák képviseletében mutatják be bűvészelemeket is tartalmazó produkcióját.

Rock Sisters

A darab a Rocksisters szerepeltetésével, valamint a fináléban – a járványhelyzetre reflektálva – Hugonnay Vilma, az első magyar doktornő előtti tisztelgéssel megtette a kezdő a lépést azért, hogy a XXI. században a nő ne (csak) a gyengébbik nemként, a törékeny lényként és pusztán a végzet asszonyként definiálódjon a (magyar) társadalomban, hanem ennél sokkal rétegzettebben, sokoldalúbban és megkülönböztetés nélkül értelmezzük őt. Magunkat.

Tündértánc ˗ Nővarázs – Cirkuszi tárlatvezetés
Cirkuszszakmai vezető: Graeser József
Dramaturg: Pál Dániel Levente
Jelmeztervező: Polyák Eszter
Műszaki vezető: Pánczél Lajos
Díszlet: Szlávik Ágnes, Bontó Richárd
Hangtechnika: Szakács Krisztián
Fénytervező: Szimeiszter Balázs
Vizuál: Kardos Zsolt, Nagy Attila, Vizy Áron
Galériatulajdonos és teremőr: Maka Gyula
Kislányok: Bulyáki Réka, Szantó Boglárka, Szeitl Molly, Tóth Stella
Zenei vezető: Szakál László
Zenekar: Bálint Károly (zongora), Duka Tibor (basszusgitár), Lakner Gábor (szopránszaxofon), Mátyus Attila (dob), Nyári Gábor (hegedű), Oláh Antal (tenorszaxofon), Pipís Zoltán (trombita
Tánckarvezető: Balogh Kata
Koreográfus: Szabó Réka Zsófia
Tánckar: Balogh Kata, Donnert Márta, Farkas Boglárka, Gulyás-Dienes Ildikó, Graeser Józsefné Betti, Leskó Boglárka Kitti, Nagy Andrea, Szabó Réka Zsófia, Szigeti Alexandra Zita, Tóth Klaudia.
Porondmester: Varga László. Porondosok: Babicz Mihály Tamás, Dóczy Dániel, Dumitru Ostapciuc, Eduardo Lamberti, Kovács Ákos, Nagy Máté, Kovács Attila, Szabó Lajos, Szabó Lajos Attila, Végh Sándor.
Rendezőasszisztens: Major Dorottya.
Rendező: Fekete Péter

Bemutató: 2020. július 18. Fővárosi Nagycirkusz

Fotók: Fővárosi Nagycirkusz

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Lilla Németh --


További írások a rovatból

színház

A nyelvi virtuozitás örömszínháza A nyelvi virtuozitás örömszínháza
Bogusław Schaeffer: Színpadi kompozíciók, Kalligram, 2020
színház

Virtuális? Mai és élő Virtuális? Mai és élő
A Textúra 2020 stream előadásáról
színház

Artusban a tao színház Artusban a tao színház
Goda Gábor Minden (is) című darabja az Artus Társulat előadásában
színház

Megszületett a félig született egésze Megszületett a félig született egésze
Fekete Ádám Haloktatás, márványprotézissel című vízigót kosárlabda darabja

Más művészeti ágakról

irodalom

Hol van az út Esterházy Péterhez? Hol van az út Esterházy Péterhez?
Péczely Dórával és L. Varga Péterrel beszélgettünk
irodalom

Az identitástörténet válsága Az identitástörténet válsága
Grecsó Krisztián: Magamról többet, Magvető Kiadó, 2020


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés