bezár
 

színház

2021. 08. 06.
Akkor sem fogok rád hasonlítani!
Elżbieta Chowaniec Gardénia című drámája Kecskeméten
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A lengyel művészetben kiemelt helyet foglal el a 20. század eseményeinek különböző módon történő feldolgozása. A generációs problémákkal, a családi traumákkal vagy egyéb szörnyűségekkel kényszerülnek szembenézni Elżbieta Chowaniec Gardénia című drámájának szereplői is, de ahogyan a gardéniának, a négy nő temperamentumának sem a legmegfelelőbb éghajlat Kelet-Közép-Európa.

Markó Róbert nem először foglalkozik ennek a négy nőnek a sorsával, hiszen már a KV Társulat 2011-es feldolgozásban részt vett dramaturgként. Az eredeti, Pászt Patrícia fordításában megjelent drámaszöveghez képest elég gazdaságosan, de annál kimértebb és precízebb hatásfokkal dolgozik az előadás. Ráadásul nemcsak szívfacsaró, de néhol a lengyel drámáknál már megszokott groteszk humortól sem fosztja meg a szöveget, ami disszonanciájával igyekszik cseppet kizökkenteni a már érzelmileg teljesen bevont nézőt. A négy nő sorsa változatlan, mégis ki vannak téve a történelem vasfogának, ami teljesen felemészti őket és az egymás közötti viszonyokat. Nem mellesleg azt a tényt sem szabad elhanyagolni, hogy Elżbieta Chowaniec Tadeusz Słobodzianek híres lengyel író köpönyegéből bújt elő, a drámaírást mint történelmi tragédiák feldolgozására alkalmas formát a színházigazgató Drámalaboratóriumában sajátította el, majd önterápiás céllal írta meg a Gardéniát.

Szkéné színház

A 20. század viszontagságos politikai eseményei, ideológiái és azok egyénekre való hatása illetve a problémák öröklése, az azokkal való dacos harc kelletlensége lengik körül a Ruszt József Stúdiószínház előadótermét. A négy nő között esélytelen a direkt kommunikáció. Nem értik egymást, és meg sem akarják magyarázni a másiknak történeteiket, egyedül az ólomsúlyú emlékek nehezednek a szereplőkre, amikből folyamatosan aggatnak a lányaikra is, mert van belőlük elég. Ez azt is eredményezi, hogy elbarikádozzák előttük a változás legapróbb lehetőségét is.

kép1

Cziegler Balázs díszlete is erről a mozdulatlanságról árulkodik. Bár egyáltalán nem tolakodóan, de felidézi mindannyiunkban nagyszüleink konyháját, annak bútorait és edényeit. Ezeket mi mind ismerjük, és közvetve vagy közvetlenül, de nem először vagyunk részesei azoknak a beszélgetéseknek és vitáknak, amik elhangzanak a színészek szájából. Nyilván sokkal kevesebb az utalás és a konkrét esemény a Lengyelországban történtekre, ezért számunkra is jobban befogadhatóvá válik és sokkal könnyebben rokonítható a kelet-közép-európai élménytörténetünkhöz.

kép2

Mindezek ismeretében szólal meg az anyák és lányaik tragédiája, ami a Nő I, a dédmama monológjával, Csombor Teréz játékával indul el, és rögtön leveti az előadás végéig a fogason csüngő, fölösleges és alig használt, de féltetten őrzött szőrmekabátját. Az első Nő szónoklatát hallgatva a többiek a színpad négy sarkában elhelyezett hokedlik egyikén várakoznak saját történeteikre. Kiderül, hogy a dédmamát férje elhagyta, pedig ő kényszerítette rá arra, hogy bájologjon a német katonáknak. Elveszíti vagyonát, és a talpa alól kihúzzák a biztonságot jelentő család ideáját, aminek következtében meg sem lepődünk, hogy a pohár alján találja egyetlen vigaszát. Lánya Nő II, akit Csapó Virág visz színre, a dédmama szöges ellentéte. Elítéli anyját tétlenségéért és italfogyasztásáért, pörgős duettjeiket pedig a borongós szürkeség és verbális erőszak jellemzi. Villámcsapásként éri, hogy lányából, a cseppet esetlen, de butaságától annál bátrabb Hajdú Melinda játékában megjelenő harmadik Nőből is, a dédmamához inkább hasonló semmirekellő cseperedik, aki szintén folyamatos konfliktusban van az előtte majd az utána lévő generációval. Támadi Anita e. h, a negyedik és legfiatalabb Nő már szeretne önállósodni, eltávolodni mind a három elődjétől, akik befolyásolhatnák az életét. Marketingesként dolgozik, pszichológushoz jár, van egy élettársa, és próbálja levetni azokat a súlyokat, amiket a Karády Katalin dalokat éneklő elődeitől örökölt. Ez nem sikerült maradéktalanul, hiszen bárhová elmenekülhet, de a család folyamatosan követni fogja. Annak ellenére, hogy ez a ciklikusság végeláthatatlan tornádóba torkollik, az előadás folyamán elkészülő, ínycsiklandozó almás lepény illata a leghátsó sorban ülőket is eléri, és bizakodást, biztonságérzetet ébreszthet közönségben. Felidézi az otthon illatát.

kép3

A megközelítőleg egy órás előadás nagyon közel hozza nézőihez a rég- és közelmúlt szorongásait, amit az élethű párbeszédek és a nézők közé közvetlenül kiszólaló magyarázkodásnak ható monológok is hangsúlyosabbá tesznek.

 

Nő I.    Csombor Teréz
Nő II.    Csapó Virág
Nő III.    Hajdú Melinda
Nő IV.    Támadi Anita e.h.

Rendező: Markó Róbert
Fordító: Pászt Patrícia
Koreográfus: Barta Dóra 
Díszlettervező: Cziegler Balázs  
Jelmeztervező: Bobor Ági  
Zenei vezető: Drucker Péter
Zenei szerkesztő: Cseri Hanna    
Súgó: Patyi Szilvia    
ügyelő: Csitári Tamás    
Rendezőasszisztens: Frigyesi Tünde 

Bemutató: 2020. augusztus 8.
Az előadás hossza: 75 perc szünet nélkül

Képek: kecskemetnemzeti.hu

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Varga Bianka --


További írások a rovatból

színház

Mese kicsiknek és nagyoknak Mese kicsiknek és nagyoknak
Beszélgetés Huzella Júliával a Tíztőlmeséről
színház

Szürreális találkozás báb és ember között Szürreális találkozás báb és ember között
Bunrakuról, óriásokról és marionettről
színház

Ítélkezés nélkül Ítélkezés nélkül
Az AlkalMáté Trupp Jordán Adél című előadásáról
Interjú Ördög Tamással kaposvári pályakezdésről, a társulatalapítás lehetőségeiről, külföldi tapasztalatokról

Más művészeti ágakról

gyerek

Szuperhős ógörög köntösben Szuperhős ógörög köntösben
Tasnádi István: Helló, Héraklész!, Pagony, 2021
irodalom

A mindennapok újraírása A mindennapok újraírása
Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíjpályázat nyerteseinek beszélgetéséről
irodalom

Senki se tenger, mindenki óceán Senki se tenger, mindenki óceán
Irodalmi Diszkó Szegeden
irodalom

Mintha tükör nélkül próbálnám lerajzolni az arcom Mintha tükör nélkül próbálnám lerajzolni az arcom
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 5. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés