Vinczellér első kérdésében a kötet műfaját járta körül. Kiderült, hogy nem módszertani könyv, nem is szubjektív esszégyűjtemény, és nem tekinthető oktatási segédanyagnak sem. A kérdésre a szerző elmondta, hogy az útikönyvekhez, bédekkerekhez hasonlóan egy költészeti útikalauzt kívánt létrehozni, amely segít felfedezni a szövegeket. Ahogy Fenyő D. a bevezetőben írja: „Ez az útikalauz nem mesél el különböző érdekességeket és történeteket az egyes költőkről és versekről (…) inkább felfedezni segít: végighalad minden vers szövegén, általában együtt az olvasóval, az elejétől a végéig, és kommentálja, magyarázza azt, amit olvasunk…”

Vinczellér Katalin

Az „utazáshoz” különös haladási sorrendet választott Fenyő D.: a terjedelmet. A huszonöt magyar verset tárgyaló kötet Weöres Sándor Tojáséj című egyszavas versétől, többszavas, majd többsoros és több versszakos verseken át jut el egy Arany János balladáig. A szerző arra törekedett, hogy a klasszikus és kortárs verseken keresztül a költészet univerzumának gazdagságát, sokféleségét is megmutassa, ahol remekül megférnek egymás mellett a szent és profán, hazafias és tragikus, valamint leíró, szerelmes vagy éppen politikai versek is.

Fenyő D. György

A kötet szövege és illusztrációi remekül működnek együtt, a képek vizuálisan megvalósítják azt, amire a szöveg is törekszik, emelte ki Vinczellér. Gráf Dóra elmesélte, hogy a már kész szöveghez kellett illusztrációkat készítenie. Munkája során azt tartotta szem előtt, hogy minél univerzálisabb képeket válogasson bele, illetve rajzoljon meg, hogy ezek a képek, akárcsak az igazán jó versek, a legkülönfélébb olvasók számára is megszólaljanak.

Gráf Dóra

„Tényleg, mitől függ, hogy valami vers vagy nem?” teszi fel a kérdést a kötet közepe táján Fenyő egy Rakovszky Zsuzsa verset elemezve, és ezt a kérdést intézte a résztvevőkhöz a moderátor is. Szabó T. Anna számára az a vers, amiben szellem és lélek van, de a képiség nem elég, kell a hangzás is. Gráf Dóra a sűrítést emelte ki, Fenyő D. pedig azt, hogy a versben egyetlen szó, egyetlen kép sem maradhat csupán önmaga.    

Szabó T. Anna

Szabó T. Anna, miután felolvasta a kötetben szereplő, A vers a című költeményét, arra biztatta a közönséget, hogy forgassák ezt az útikalauzt: olvassák akár egy szuszra az elejétől a végéig, akár részletekben, egész biztosan nagyon élvezetes lesz korosztálytól, érdeklődési körtől és tudásszinttől függetlenül, mindenki számára.  

Fotó: Bach Máté