bezár
 

gyerek

2021. 11. 10.
Fejlesszük tovább a mesét!
Kötelezők között – Kortárs irodalom az általános iskolától a gimnáziumig, 2. nap
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kötelezők között – Kortárs irodalom az általános iskolától a gimnáziumig címmel, kétnapos előadássorozatra került sor a HUBBY Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Magyartanárok Egyesülete szervezésében. A november 5-én és 6-án tartott eseménynek a budai Jókai Anna Szalon adott otthont. Az első napon a téma elméleti megközelítésén volt a hangsúly, a másodikon pedig gyakorlati foglalkozások kerültek a középpontba. A neves szakemberek által vezetett workshopok egymással párhuzamosan, két teremben zajlottak.

Autonómia és felelősségvállalás az olvasástanulás kezdetén címmel tartott előadást Vass Dorottea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának egyetemi adjunktusa. „Elérni azt a célt, hogy a digitális korban egy tanuló szabad akaratából olvasson és alkalmazza, felhasználja és megossza társaival az olvasott tartalmat, mindig komoly szakmai sikernek tekintem.” - vallja honlapján a főként irodalmat és neveléstudományokat kutató szakember, a D-12 olvasási motivációt fejlesztő program kitalálója.

Vass az olvasást önismereti eszközként közelítette meg. Kitért a mesélési attitűd iskolás kor kezdetén bekövetkező, drasztikus megváltozására. A mese tükröt tart, a három éves gyermek meglátja magát benne, rácsodálkozik önmagára, ugyanazokat az érzelmeket éli meg, mint a valóságban. Az iskolakezdéssel viszont hirtelen megszűnik az autonómiának az a széles tere, amit az óvodai mesélés biztosított számára. Olyan irodalmi szövegek jelennek meg az olvasástanulás során, amelyekkel nem tud azonosulni. Egy gyerek körülbelül negyedik osztályos korára kapja vissza ezt az autonómiát, ám addigra meg elveszíti az olvasás iránti motivációját.

konf3VD

Vass Dorottea

Írjunk mesét! - hangzott el az első feladat. A népmesék két fő motívumát megtartva, négyes csoportokban, véletlenszerűen kiválasztott szavakból alkottunk történeteket: jót és rosszat egyaránt bele kellett foglalni, illetve elengedhetetlen volt, hogy a hős elnyerje méltó jutalmát, míg a gonosz megbűnhődik. Az első körben egy mondatos történeteket a továbbiakban a Propp-féle meseszervezési elvek alapján bővítettük, kárvesztéssel, segítővel, varázseszközzel, nehéz próbatételekkel, valamint olyan karakterekkel, melyek nélkülözhetetlenek egy népmeséhez.

Fejlesszük tovább a mesét! - szólt a következő feladat. Ekkor a hagyományos hősöket, királylányt, sárkányt és boszorkányt olyan mai hősökre cseréltük, akik kedvesek a gyerekek számára. Így kerültek elő a Mancs őrjárat tagjai a kisiskolások vonatkozásában, vagy a Marvel univerzum alakjai a felsősök tekintetében. A boszorkányból tiniboszorkány lett, a királylányból Elza, eperből chips, kakasból drón, így téve élvezetesebbé a történeteket a mai gyermekek számára, ezáltal ösztönözve őket az olvasásra.

A szakember egy 6-8 éves korosztály körében végzett kutatására hívta fel a figyelmünket, melyben interjúk keretében vizsgálta az olvasási szokásokat. 267 darab, 60 perces interjú során az derült ki, hogy a megkérdezettek több, mint 60%-a a filmeket részesíti előnyben az olvasással szemben. Az alanyok további 40%-a érzelmi motivácó helyett főként külső ösztönzés hatására szokott olvasni. Ezeknek a gyerekeknek az olvasókönyv válik az elsődleges társává egy hosszú folyamatban, ami élményszerű olvasás helyett csupán kötelező tanulás. A kutatásból az is kiderült, hogy a leginkább preferált hősök, a népmeséktől távol álló lények, amiket a filmek tudnak prezentálni, a tankönyvek azonban nem.

A workshop összegzéseként Vass Dorottea arra világított rá, hogy a résztvevők által kreált, új típusú hősök és cselekménymotívumaik beépítése a történetalkotás elemei közé jelentős mértékben hozzájárul az olvasási készség optimális elsajátításához szükséges részképességek (szakkád, fixáció), illetve az belső indíttatású motiváció fejlesztéséhez. Mindezen felül kiemelte a téri tájékozódás szerepét (relációs szókincs fejlesztése saját testen), a vizuális tájékozódást (vizuális analízis-szintézis, látásemlékezet, térpercepció), továbbá az auditív figyelem (differenciálás, szerialitás és emlékezet, illetve háttér tagolás) fejlesztését. Gyakorlati módszeréről bővebben a honlapján lehet tájékozódni.

Szintén az olvasásra nevelés, illetve az olvasással segítés a célja Várnai Zsuzsa művészetterapeutának, aki Vágd zsebre a világot! címmel tartott workshopot. Kortárs művészeti programjának lényege, hogy a gyerekek a képzőművészet eszközeivel dolgoznak fel különböző irodalmi műveket. Minél kevésbé ismert egy mű számukra, annál izgalmasabb vizuális kivitelezéssel jelenítik meg, csupán kulcsszavakra, és azok asszociációira építve. Akár kötelező olvasmány a képi síkon megjelenítendő mű, akár egy alternatív olvasmány, sokféle festési és rajzolási technika áll rendelkezésre, a legkülönfélébb eszközök felhasználásával.

konf4

Várnai Zsuzsa

A foglalkozáson résztvevők Mészöly Ágnes: A királyné violája című, Abszolút töri sorozatban megjelent (Pozsonyi Pagony, 2020) könyvét dolgozták fel. Négy darab négyzet alakú papírból hajtott-ragasztott, négy „szobás” helyiséget kellett kialakítani, mely négyféle szemszög kivitelezésének engedett teret, négy különböző képi technika alkalmazásával. Mivel nem szükséges a szöveghűség, előzetes szövegismeret nélkül is kivitelezhető volt a feladat, egy rövid rezümé segítségével. A négy főszereplő (Betti, Martin, Kende és Corvin János) perspektíváján keresztül is megközelíthető volt a feladvány, de egyéb vezérfonalat is lehetett választani (reneszánsz kor, hangszerek, öltözet).

A végeredmény egy olyan, scrapbook jellegű, időutazós zsebkönyv lett, ami régi kottadarabokkal, feliratokkal, prospektusokkal és dekorpapírokkal, montázstechnika segítségével jelenítette meg azt a kort, amiben a történet játszódik. Teljesen egyedi módon, egyéni megoldásokkal elevenedett meg Mátyás király udvara és a reneszánsz életérzés. Az ügyesség egyáltalán nem volt mérvadó, a 3D-s reneszánsz univerzum részletgazdagságának csakis a fantázia szabott határt.

Az előadó számos példát mutatott arra, milyen sokrétűen alkalmas a módszere a régi irodalmi művek leporolására és kortárs szövegek értelmezésére. Praxisa kiemelkedő állomása, amikor Nyulász Péter: Helka című, a balatoni mondakört feldolgozó művét keltették életre tanítványai, egy három emeletes gyufásdoboz illusztrációban, nemezelés, patchwork, akvarellpapír és söralátétek alkalmazásával. Jeli Viktória és Rofusz Kinga varázsfuvola adaptációjához 2-3. osztályos gyerekek készítettek mozgatható papírbábokat, Arany János Toldijának jelenetei cellákra osztott fotókartonra kerültek, fehér lapokból kivágott alakokkal, 7. osztályosok pedig a Vörös Rébék szimbólumrendszerét jelenítették meg, firkatechnika felhasználásával.

Ez utóbbi esetben a végtermék egy következő irodalmi foglalkozás mozgatórugója lett, amikor azt beszélték meg, melyik testtartás milyen érzelmet fejez ki. „A firkának nincs nézőpontja.” - mondja a szakember, arra utalva, hogy a szövegalkotási feladat vizuális feladattá válása egy felhőtlen játék. Nem csupán a szövegek feldolgozását segíti, hanem terápia is egyben. „Akkor tudod, hogy jó feldolgozási technikát választottál, hogyha alig bírják abbahagyni.” - teszi hozzá a művészetterapeuta.

Fotó: Scholtz Kristóf

nyomtat

Szerzők

-- Márkus Judit --


További írások a rovatból

A Kokas-féle komplex művészetpedagógiai foglalkozás
Zöldebb könyvek – kortárs ifjúsági regények a környezettudatosságon innen és túl
„A paradicsomot akkor ismerjük fel, amikor elveszítjük, a fészket akkor, ha kiesünk belőle.”

Más művészeti ágakról

Interjú Fürjesi Csaba képzőművésszel Humánszinkron című tárlatáról, alkotói módszerről, művésztelepi életről és jövőbeni tervekről
Desiré Central Station 2022 – No Filter
Foci, vers, próza, gyerekirodalom


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés