Dokumentumfilmet számos okból nézhetünk: a különféle, tőlünk akár meglehetős távolságban zajló emberi sorsok megismerésén keresztül az empátiánk növelése céljából, a térben és időben messze játszódó eseményekről való tájékozódás végett, időnként pedig azért, mert gyakran maga a valóság szolgáltatja a legmeglepőbb, leginkább zavarba ejtő és legkülönösebb történeteket, amelyeket az igazán jó dokumentumfilm épp oly átélhetővé tesz a néző számára, mint a legmívesebb fikciós filmek.

Jacinta, a szeretet – függő

A BIDF idei mottójául a „Bátor filmek” szlogent választotta, ennek megfelelően a versenyben vetített egész estés dokumentumfilmeket tematika szerint öt, a bátorság köré szerveződő szekcióba osztották.

A bátorság mint kizárólag emberi kontextusban értelmezhető, eképpen kifejezetten humán minőség, jellemvonás, ethosz előre kijelöli az emberi történetek kereteit, a filmek ezeken belül mutatják be a bátorság széles spektrumát, mindenféle lehetséges alakváltozatait. 

A Jacinta, a szeretet – függő címet viselő amerikai film a Bátor gyermekek kategória egyik darabja, ami azért érdekes választás, mert a rendező Jessica Earnshaw egyszerre exponálja a 26 éves Jacintát az anyja gyermekeként és saját kislánya édesanyjaként. A három generáció tagjain keresztül megmutatott transzgenerációs traumák és örökölt függőségek története a börtönben indul, ahol Jacinta anyjával, Rosemaryvel együtt tölti a büntetését. A kezdetben mégoly gyengéden aggódónak és ragaszkodónak bemutatott anya-lánya viszony toxikus volta fokozatosan bomlik ki a történet során, a múltbéli súlyos terheltségek valódi arcát már leginkább Jacinta szabadulása után ismerjük meg, melyek fényében a Jacinta drogfüggőként tengetett és visszaesésekkel tűzdelt, kudarcos útjának és a saját, apai nagyszülők által nevelt kislányával való sikertelen kapcsolatának van egy önmagán túlmutató jelentősége.

Jacinta maga mondja ki a film abszolút tetőpontján: az ő anyasága, anyai szeretete éppen abban mutatkozik meg, hogy meghozza a számára legfájdalmasabb döntést, amivel viszont képes megtörni a kegyetlen mintázatot, és nem örökíti tovább a saját sorsát a lányának.

Femokrácia

Minthogy a lányság-anyaság identitáskérdései specifikusan női problémák, a film akár a Bátor nők szekcióban is helyet kaphatott volna, ám ebben a kategóriában leginkább a klasszikus feminista törekvésekhez kapcsolható filmeket találunk, kezdve az iráni származású, a nők elnyomása ellen küzdő aktivista történetétől (Légy a hangunk!) egészen a témaválasztásában talán meglepőnek tűnő, ám zsigerien megrendítő Tehénig. A szekció egyik jeles darabja a fesztiválprogram tematikailag is meglepően konzervatív, stílusában is leghagyományosabb, legszikárabb rendezése, a Femokrácia, mely az első, országos színtéren dolgozó német politikusnők történetét mutatja be onnantól, hogy a háború után először jelennek meg női képviselők a Bundestagban, egészen a tavaly leköszönt Angela Merkel kancellári működéséig. A klasszikus beszélőfejes dokumentumfilm, kihasználva, hogy a téma kiválóan dokumentált, sok archív felvételt beemel a filmszövetbe, hogy azután a fekete-fehér képsorokon látott fiatal politikusok rendre saját magukat kommentálják a jelenben. A film hitelessége tekintetében tehát nem merülhetnek fel kétségek, ám a Femokrácia fájdalmasan mentes minden formai invenciótól. Felvillantja ugyan a nők egységre törekvésben és egymás támogatásában rejlő hallatlan erejét, s arra is figyelmet fordít, hogy az orrunk alá dörgölje a második világháború utáni német politika bemutatásán keresztül a politikai dinamikák toxikus működését.

Keserű tanulság a kelet-európai néző számára, hogy Angela Merkel ide vagy oda, a parlamenti és közbeszédbeli szexizmus mit sem változott az utóbbi hetven évben.

Egy nagy ugrás

A Bátor ellenállók szekció Egy nagy ugrás című francia-lett-litván koprodukciója ezzel szemben a fenti két film kellemes szintézisét adja. A hidegháború éveiben egy szovjet halászhajóról a szomszédos amerikai hajóra disszidálási szándékkal átugró Simas Kurdika története egy nagyon egyedi és individuális sors elbeszélésén keresztül mutat rá a háttérben tornyosuló világhatalmi működésekre. 

Giedrė Žickytė litván dokumentumfilmes rendezése ráadásul gondosan komponált beállításokkal és szép felvételekkel operál, legyen szó a fagyleheletű északi tengerek látképéről, vagy egy hétköznapi brooklyni utcaképről.

A főszereplő Simas a filmben sorra végigjárja csodaszámba menő fordulatokkal tűzdelt életének emblematikus helyszíneit ama bizonyos ugrás tengeri koordinátáitól egészen a Gulágig, majd New Yorkig és vissza Litvániáig.

Isten veled, mennyország

Az Isten veled, mennyország a filmes mustra határozottan legmeglepőbb darabja, mely a Bátor útkeresők kategóriában kapott helyet. A film kezdetén megismerünk egy házaspárt, Cleót és Anitát, akik Sao Paolótól nem messze ökofarmot alapítottak, hogy örökre maguk mögött hagyják a városi életet. A közösségalapító ambíciókkal rendelkező, kezdetben markáns prófétai pózt magára öltő Cleo magabiztos családfőként vezeti be a nézőt a farm mindennapjaiba, ahol tizenöt – mára nagyrészt felnőtté vált – gyermekükkel, és egyre sokasodó számú unokáikkal élnek együtt. A kommunában létezés számos aspektusát érzékletesen mutatja be a film, kezdve a munkaszervezéstől a nagy, közös lakomákig és vigasságokig. Nemsokára fény derül arra is, hogy a vállaltan hippi életmódú Cleo fiatalkori megtérése nyomán a zsidó vallás gyakorlását jelöli ki a kommuna sziklaszilárd ideológiai alapjául. A váratlan fordulat akkor következik be, amikor kiderül, hogy a brazil neológ zsidó kommuna másodgenerációja, Cleo és Anita gyerekei még annál is jobban identitásukra találtak a zsidóságban, mint ahogyan azt a szülők eredetileg elképzelték. A gyerekek vágya pedig már egyre kevésbé a kommuna fenntartása és továbbörökítése, sokkal inkább a zsidó identitás beteljesítése lesz, amelyet egyértelműen az alija, vagyis az Izraelben való letelepedés formájában képzelnek el. Cleo pedig, amint egy rabbi érkezik a farmra, hogy segítsen előkészíteni az aliját, látványosan elveszíti az irányítást saját kreálmányú kommunája fölött…

Az Isten veled, mennyország fordulatokban bővelkedő, meglepő történet, amelyet ha fikcióként látnánk, joggal éreznénk túlzásnak – tény azonban, hogy az eleve adott, roppant izgalmas alaphelyzeten jelentősen csavar a film erősen irányított dramaturgiája, amely kezdetben tudatosan tartja homályban a nézőt, hogy azután váratlan fordulatok formájában csapja le a feladott magas labdákat.

Magányos halál

A Bátor álmodozók közé sorolt Magányos halál című film kiváló ellenpontja a portugál zsidó kommuna történetének: az elöregedő japán társadalom legújabb kori problémáját, a teljesen egyedül, otthonában elhalálozó, majd gyakran csak hónapokkal később felfedezett idős emberek okozta közösségi problémát bemutató film meglehetősen konzervatív történetmesélési módot választ, amelyet azonban kegyetlen naturalizmussal visz vászonra.

A csendes folyású, beletörődő hangvételű film nem hívja fel magára a figyelmet, nem hivalkodik, csak megfigyel, ebben pedig vizsgálata tárgyához, a modern kori, városokban, atomizált családokban élő japán néphez idomul.

Ezt a hangulatot ellenpontozzák egyre-másra a földi lét szomorú elmúlásának lenyomatai – ezen lenyomatok eltakarítása a feladata ennek a kifejezetten e célból létrejött magáncégnek, amelyet Ensar Altay rendező követ, hogy keretbe foglalja az elöregedő társadalom közönyének, az élet végességének és az idősek elutasítottságának szomorú történetét.

Ha mi magunk is bátorságot merítenénk a különös kihívásokból, elképesztő emberi sorsokból, akkor idén január 22. és 30. között mozizhatunk Magyarország legnagyobb dokumentumfilmes fesztiválján, amelyen csaknem kétszáz vetítésből válogathatunk Budapesten és számos vidéki városban. 

A 8. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál vetítései január 22. és január 30. között látogathatók Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrött, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Veszprémben és Zalaegerszegen.
Információ a BIDF-ről a fesztivál honlapján és Facebook-oldalán található.
A fesztivál filmjeiről ITT lehet mindent megtudni (a vetítési helyszíneket és időpontokat is), az órarendes program azonnali jegyvásárlási lehetőséggel pedig ITT található.
A képekért és a filmekért köszönet a BIDF-nek.